-
Közvetlen szakmai és szellemi műhelye volt a KDNP-nak. Alapvetően az egyik,még rendszerváltás előtti civil szervezet, ami a keresztény értékek megőrzését tartotta szem előtt.
-
A párt szervezése hivatalosan 1989 márciusában indult el, amikor Keresztes Sándor, Matheovits Ferenc és Ugrin József, volt demokrata néppárti képviselők kijelentették, hogy megjelenik a KDNP. A hazai szervezésen túl azonban a kereszténydemokraták az emigrációban élő volt DNP-s képviselők segítségére is számíthatott. A DNP 1945-1949 között Brankovics István vezetésével működő keresztényszocialista párt volt.
-
Az első hivatalos Országos Választmány megtartotta első ülését Budapesten. A párt alapítólevelében megfogalmazott célja: hozzájárulni a többpártrendszeren alapuló demokratikus magyar jogállamiság és valódi népképviselet megteremtéséhez, érvényre juttatni a szociális igazságosságról vallott, a keresztény hiten és kulturális örökségen alapuló felfogást.
-
5,44%-os eredmény a választásokon, ami meglepő a kevés anyagi forrása miatt. Szlogenjük a " Tiszta múlt, biztos jövő " volt
Tagja a kormánykoalíciónak és egyik alapító tagja, Surján László, a népjóléti minisztere a kormánynak.
21 képviselője volt a parlamentben.
A ciklus végére megerősödik a párt, és már 3 miniszterrel rendelkezik. -
A szavazáson szintén megkapta a 15 főből álló vezetők elnöki székét is.
-
A párt tagja lesz az Európai Kereszténydemokrata Uniónak
-
Helsinkiben csatlakozik az Európai Demokrata Szövetséghez
-
Az első kongresszusán a párt megfogalmazta a főbb irányvonalakat. Így alakult ki egy európai felhúzó modern néppárt.
-
Vélhetően 600 alapszervezettel és közel 30 ezer nyilvántartott taggal rendelkezett.
-
5,7% százalékát szerzi meg a parlamenti mandátumoknak,ellenzéki szerepet vállal. Így 22 képviselője foglal helyet az Országgyűlésben.
-
Az irányzat elhúzódó belső válságának kezelésére a Giczy - ellenzék hozta létre a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget. A kereszténydemokrata értékek átmentése céljából született MKDSZ végül is társadalmi szervezetként és nem ellenpártként müködött.
-
A szakadás oka a pártelnök és szoros támogatóinak a kilépése volt, így nem érte el a frakció tagjainak száma az előírt minimumot. Páran függetlenként folytatták munkájukat, de akadtak, akik vagy a Fidesz vagy az MDF frakcióhoz csatlakoztak.
-
Számos belső feszültség figyelhető meg a pártban, két jelentősebb irányvonal a „polgári összefogás" és a „nemzeti összefogás" voltak. Utóbbi közeledést jelentett a radikális MIÉP-hez, amivel az EUCD nem tudott kiegyezni, így menesztette a pártot. A belső rivalizálások más formában is negatív hatást váltottak ki, sokan elfordultak a párttól, csökkent a politikai befolyásuk és szinte kizárt volt megfelelő eredményt elérni a következő évi választásokon.
-
Nem jut be a második fordulóban szerzett 1479 szavazattal.
-
Varga László lett a párt elnöke és meghatározó szereplője, hiszen régi, kitartó, következetes pozíciót vállat. Az elnök legfontosabb feladatának a KDNP és az MKDSZ integrációjának létrehozását tekintette, ami végül is csak halála után, 2006-ban valósult meg. A KDNP jobbközépen határozta meg helyét a magyar politikában és együttműködést szeretett volna a polgári erőkkel. A párt nemzetközi tekintélye is helyreállt, amikor felvették az Európai Néppártba.
-
Varga László halála után veszi át a párt vezetését. A 2006- os Fidesz koalíció megkötésében nagy szerepet játszik. 2010-től a nemzetpolitikáért felelős miniszter, a kormányfő általános helyetteseként, irányítója Magyarország Kormánya nemzetpolitikájának.
-
A Fidesz- KDNP koalíció 42,49 %- kal ellenzéki szerepet vállal a 23 képviselőjével.
-
Kormánypárt lesz a Fidesz oldalán a mandátumok 68,13%-kal. Ekkor éri el a politikai csúcspontját, 36 képviselője van a parlamentben.
-
Megtartotta kormánypárti szerepét a Fidesszel, bár csak 16 a képviselők száma.
