Erkel Ferenc (1810 – 1893) magyar zeneszerző, karmester, zongoraművész és sakkmester

By nyunyi
  • Erkel Ferenc a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője, kiváló sakkozó születése Gyulán.

    Erkel Ferenc a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője, kiváló sakkozó születése Gyulán.
    Édesapja tanító és egyházi karnagy is volt.
  • 1828 elején házi zenetanárnak szegődött Kolozsvárra.

    1828 elején házi zenetanárnak szegődött Kolozsvárra.
    Zenei pályája zongoraművészként kezdődött, alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is kereste kenyerét.
  • 1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később le is telepedett itt.

    1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később le is telepedett itt.
    Több színháznál volt karnagy, majd 1837-től harminc éven át első karmester
    és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színháznál.
  • 1840 Bátori Mária, Erkel első operája

    1840 Bátori Mária, Erkel első operája
    A szövegkönyv szerzője Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek az operaszerzői munkájában. Az opera ősbemutatója 1840. augusztus 8-án zajlott le és minden addigi sikert felülmúlt. Mária románca:
    https://www.youtube.com/watch?v=RnfxhF8DHGQ
  • Hunyadi László című történelmi opera

    Hunyadi László című történelmi opera
    A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján. Ősbemutatójára 1844. január 27-én került sor a pesti Nemzeti Színházban.
    Hunyadi László - Palotás
    https://www.youtube.com/watch?v=dhk1IPExjnk
    Hunyadi László - Meghalt a cselszövő
    https://www.youtube.com/watch?v=uUvsk9Hvm70
  • Himnusz megzenésítése

    Himnusz megzenésítése
    1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot.
    Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az alkotmány szövegének a része
    https://www.youtube.com/watch?v=M_1XePK1DAk
  • A Filharmóniai Társaság megalapítása

    A Filharmóniai Társaság megalapítása
    A társaság tagjait a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenészeiből verbuválták. Bemutatkozó hangversenyére, amelyet Erkel Ferenc vezényelt, 1853. november 20-án került sor.
  • A Bánk bán bemutatása

    A Bánk bán bemutatása
    Erkel leghíresebb operája.
    Szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Elsőként a Tisza-parti jelenetet hallhatta a közönség 1861. január 6-án, Pesten, a Nemzeti Múzeum dísztermében. A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor Nemzeti Színházban.
    Simándy József – Bánk áriája
    https://www.youtube.com/watch?v=M3DkDxwS6NA
  • Az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta

    Az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta
    Erkel ettől fogva egy bő évtizeden át rendszeresen és aktívan részt vett a férfikarok kétévenkénti találkozóin.
  • Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál.

    Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál.
    Ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt.
    1875 márciusában Liszt Ferencet a magyar parlament kinevezte a leendő Zeneakadémia elnökévé, amely néhány hónappal később, november 14-én tartotta ünnepélyes megnyitóját. Az intézmény igazgatója Erkel Ferenc lett.
    Az új tanintézetben már másnap megkezdődött a tanítás.
  • 1884-ben a megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatójává választották.

    1884-ben a megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatójává választották.
    Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A belső terek kialakításában többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan is részt vett. Az építkezés 1875-ben kezdődött. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Ferenc József császár.
    A díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
  • Megalakul a Pesti Sakk-kör, melynek előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett.

    Megalakul a Pesti Sakk-kör, melynek előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett.
  • 1893-ban érte a halál Budapesten.

    1893-ban érte a halál Budapesten.
    A Filharmonikusok zenekara a Hunyadi László gyászindulójával búcsúzott egykori alapító-karnagyától. Az Operaház énekkara gyászénekeket énekelt, köztük Erkel Gyászdalát. A hosszan húzódó gyászmenetben testületileg vettek részt mindazon egyesületek, intézmények, melyeknek munkájában Erkel valaha is közreműködött. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjánál a Himnusszal búcsúztatták.