-
Erkel Ferenc a nemzeti opera megteremtője, a magyar Himnusz megzenésítője, kiváló sakkozó születése Gyulán.
Édesapja tanító és egyházi karnagy is volt. -
1828 elején házi zenetanárnak szegődött Kolozsvárra.
Zenei pályája zongoraművészként kezdődött, alkalmanként vezényelt és a zeneszerzéssel is kereste kenyerét. -
1834-ben mutatkozott be Pesten először, alig egy évvel később le is telepedett itt.
Több színháznál volt karnagy, majd 1837-től harminc éven át első karmester
és zenei vezető volt a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színháznál. -
1840 Bátori Mária, Erkel első operája
A szövegkönyv szerzője Egressy Béni volt, aki egészen 1851-es haláláig hasznos segítőtársa volt Erkelnek az operaszerzői munkájában. Az opera ősbemutatója 1840. augusztus 8-án zajlott le és minden addigi sikert felülmúlt. Mária románca:
https://www.youtube.com/watch?v=RnfxhF8DHGQ -
Hunyadi László című történelmi opera
A Hunyadi László Erkel Ferenc háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Tóth Lőrinc Két László című drámája alapján. Ősbemutatójára 1844. január 27-én került sor a pesti Nemzeti Színházban.
Hunyadi László - Palotás
https://www.youtube.com/watch?v=dhk1IPExjnk
Hunyadi László - Meghalt a cselszövő
https://www.youtube.com/watch?v=uUvsk9Hvm70 -
Himnusz megzenésítése
1844-ben megnyerte a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére hirdetett pályázatot.
Kölcsey mintegy 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az alkotmány szövegének a része
https://www.youtube.com/watch?v=M_1XePK1DAk -
A Filharmóniai Társaság megalapítása
A társaság tagjait a Nemzeti Színház, majd az Operaház zenészeiből verbuválták. Bemutatkozó hangversenyére, amelyet Erkel Ferenc vezényelt, 1853. november 20-án került sor. -
A Bánk bán bemutatása
Erkel leghíresebb operája.
Szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Elsőként a Tisza-parti jelenetet hallhatta a közönség 1861. január 6-án, Pesten, a Nemzeti Múzeum dísztermében. A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor Nemzeti Színházban.
Simándy József – Bánk áriája
https://www.youtube.com/watch?v=M3DkDxwS6NA -
Az Országos Magyar Daláregyesület vezető karnagyává választotta
Erkel ettől fogva egy bő évtizeden át rendszeresen és aktívan részt vett a férfikarok kétévenkénti találkozóin. -
Közreműködött a Zeneakadémia megalakításánál.
Ezután tíz éven át igazgatója és zongoratanára volt.
1875 márciusában Liszt Ferencet a magyar parlament kinevezte a leendő Zeneakadémia elnökévé, amely néhány hónappal később, november 14-én tartotta ünnepélyes megnyitóját. Az intézmény igazgatója Erkel Ferenc lett.
Az új tanintézetben már másnap megkezdődött a tanítás. -
1884-ben a megnyílt Operaház tiszteletbeli főzeneigazgatójává választották.
Az épület Budapest egyik legjelentősebb 19. századi műemléke. Neoreneszánsz stílusban épült, Ybl Miklós tervei alapján. A belső terek kialakításában többek között Than Mór, Lotz Károly és Székely Bertalan is részt vett. Az építkezés 1875-ben kezdődött. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Ferenc József császár.
A díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével. -
Megalakul a Pesti Sakk-kör, melynek előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett.
-
1893-ban érte a halál Budapesten.
A Filharmonikusok zenekara a Hunyadi László gyászindulójával búcsúzott egykori alapító-karnagyától. Az Operaház énekkara gyászénekeket énekelt, köztük Erkel Gyászdalát. A hosszan húzódó gyászmenetben testületileg vettek részt mindazon egyesületek, intézmények, melyeknek munkájában Erkel valaha is közreműködött. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra, sírjánál a Himnusszal búcsúztatták.
