• 1217

    1217: a falu nevének első ma ismert előfordulása oklevélben

    1217: a falu nevének első ma ismert előfordulása oklevélben
    Apostagon a kora Árpád-korban görög szertartású, centrális templom állt, melyet a tizenkét apostol tiszteletére szenteltek: valószínű, hogy a védőszentül választott apostolokról nevezték el a falut is. Az Apostag név tehát eredetileg Apostoloknak hangzott. A XII. század folyamán alakult ki redukcióval az Apostok. Ebből pedig 1217-re szóvégi zöngülés útján az Apostog
  • 1318

    1318-ra a korszakra általánosan jellemző nyíltabbá válással a maival azonos Apostag.

    1318-ra a korszakra általánosan jellemző nyíltabbá válással a maival azonos Apostag.
    Valószínű, hogy a védőszentül választott apostolokról nevezték el a falut is.
  • 1318

    1318: egyházi zsinat Apostagon

    Az 1318. évi apostagi zsinat. 1318 nyarán a magyar történelem egy meglehetősen fontos eseményének volt színhelye Apostag: itt gyűltek össze tanácskozáshoz az ország érsekei, püspökei és a papságának egy része. Gyűlésük témája politikai volt: milyen egységes álláspontot képviseljenek a királlyal szemben az ekkor kezdődő országgyűlésen
  • 1777: katolikus templom

    1777: katolikus templom
  • 1806: református templom

    1806: református templom
  • 1820 k.: zsinagóga

    1820 k.: zsinagóga
  • 1827: evangélikus templom

    1827: evangélikus templom
  • Postahivataltól a vasútig.

    1870: postahivatal
    1880: távirdahivatal
    1898: könyvtár a faluban
    1902: vasútállomás
  • Első világháború

    1914-1918: Az első világháborúban az apostagi illetőségű katonák legtöbbje vagy a 29. honvéd gyalogezredben, vagy a 38. császári és királyi közös gyalogezred¬be került.
  • Falu híres szülöttei

    A község híres szülötte Nagy Lajos, Kossuth-díjas író.
    Itt született Vida János költő.
    Apostagi gyökerekkel rendelkezik Vizi E. Szilveszter akadémikus, az MTA korábbi elnöke.
    Apostagon született 1921-ben Soós Jóska, akit Belgiumban magyar sámánként ismernek.
    1906-ban itt látta meg a napvilágot Sebők Imre képregényrajzoló.
  • Két világháború között.

    1921: kisdedóvó (óvoda)
    1924-26: elkészült a budapest-bajai betonút minket érintő szakasza
    1928-30: dunaföldvári híd
    1939: megindul Apostagon az autóbuszközlekedés
  • 1939-1945

    1939: vala¬mennyi zsidót kizártak a képviselőtestületből, s ezzel megszüntet¬ték beleszólásukat a közügyekbe.
    1941: árvíz pusztít a faluban
    1944. november 3-án a délutáni órákban szállták meg Apostagot a 31. szovjet lövész¬hadtest katonái.
    1945-ben a földosztás során 262 személy kapott földet, többnyire 2-3 holdas nagyságban.
  • Itthon vagy! Magyarország

  • Apostag méltán híres vendégszeretetéről, programjairól.