-
Pusztanyéken született (Fejér megye)
-
-
Székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnáziumban tanult.
-
VI. osztálytól a pesti Piarista Gimnáziumban tanul
-
1817 nyarán meghalt az apja. Nehéz idők anyagilag.
-
Perczel családhoz került nevelőnek; Perczel Sándor három fiát tanította.
-
1820-ban elvégezte a bölcsészkart.
+Reménytelenül beleszeretett Perczel Adélba (Etelkába) -
Joggyakornok volt Csehfalvi Ferenc alispán mellett, Görbőn
-
Letette az ügyvédi vizsgát, de nem ügyvédkedett.
-
-
Ő szerkesztette a legjelentékenyebb tudományos folyóiratot, a Tudományos Gyűjteményt
-
-
Magyar Tudományos Akadémia alakuló gyűlésén második fokozatú rendes taggá választotta, majd első fokozatúvá
-
-
Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel szerkesztette az Athenaeumot.
-
-
-
Deák Ferenccel meglátogatta Wesselényit Erdélyben.
Széchenyi reformmozgalma lelkesedéssel töltötte el. -
Feleségül vette a nála 26 évvel fiatalabb Csajághy Laurát. 5 gyerekük született.
-
-
Zala vármegye táblabírájának választotta.
-
Az év változásait nagy lelkesedéssel fogadta. Legkisebb fia meghalt. Politikai cikkeket írt. A politikai nagy mozgalom aggodalomba ejtette.
-
Bács-Bodrog vármegye almási kerülete egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé választotta. Nem volt jó szónok. Hallgatag volt
-
A Habsburg-ház trónfosztása után a kegyelmi törvényszék közbírájává nevezték ki.
-
A világosi fegyverletétel után hosszabb ideig bujdosnia kellett. Megromlott az egészsége. --> Önként jelentkezett az osztrák hatóságoknál. --> Felmentették
-
-
Szülőföldjére, Kápolnásnyékre költözött. Kertészettel foglalkozott. Nem irt sokat betegsége miatt.
-
A vén cigány című utolsó költeménye
-
Szívelégtelensége 1853 őszén komolyabbra fordult, és hullámzó állapotú tüdővizenyő fejlődött ki nála.
1854-ben valóságos szenvedés volt élete.
1855- ben halt meg Pesten.
