-
Születése
Vörösmarty Mihály 1800. december 1.-jén született, Fejér megyei Pusztanyéken (ma már Kápolnásnyék), elszegényedett nemesi családban. Tanulmányait Pusztanyéken, Székesfehérvárott és Pesten, a piaristáknál végezte. -
Apja halála
1817-ben apja életét vesztette, ezért Vörösmartynak kellet eltartania a családot. Perczel Sándor pesti otthonában dolgozott házitanítóként, ahol három fiú nevelésével bízták meg. Itt ismerkedett meg Perczel Adéllal, akiről at 1820-as és 30-as években írta szerelmes verseit. Miközben dolgozott, beiratkozott az egyetem jogi karára. -
Zalán futása
Ebben az évben tért vissza Pestre és jelentette meg Zalán futása című eposzát ami jelentős sikert hozott neki. Ugyan a mű elsősorban értelmiségi körökben terjedt el, Vörösmarty mégis úgy határozott, az írásból fog megélni. -
Magyar Tudós társaság
1830-ban az akkori Magyar Tudós Társaság a tagjává fogadta és a nyelvi szekció vezetőjévé nevezték ki. Szótárszerkesztőként, műfordítóként, kritikusként és a romantikus triász tagjaként (Bajza Józseffel és Toldy Ferenccel) irodalomszervezőként is dolgozott. Részt vett a Kisfaludy Társaság elindításában is. A 30-as, 40-es években őt tartották a nemzet első számú költőjének. -
Csongor és Tünde
-
Pázmán
-
-
A Guttenberg-albumba
-
Késő vágy
-
Házasság
1841-ben ismerkedett meg Bajza József révén, a nála 25 évvel fiatalabb Csajághy Laurával. 1843-ban feleségül is vette. -
Gondolatok a könyvtárban
-
Szabadságharc
Az 1840-es évek politikai eszmeáramlatai Vörösmartyra is hatottak. Kapcsolatban állt Széchenyivel, Wesselényivel és Kossuthtal is, és osztotta politikai véleményüket. Az 1848-as forradalmat örömmel üdvözölte és ő lett a népképviseleti országgyűlés első tagja. -
Feladta magát
A szabadságharc bukása után Vörösmarty menekülésre kényszerült. Azonban miután egészségügyi állapota is romlott, 1850-ben feladta magát az osztrák hatóságoknál. Nem kapott komoly büntetést, végül fel is mentették. -
Előszó
-
A vén cigány
-
Elhunyt
Halála előtti éveiben Baracskán és Pusztanyéken gazdálkodott. Anyagi és egészségügyi problémák terhelték, emiatt már keveset írt. Vörösmarty 1855-ben hunyt el, Pesten.
