-
1886 BCE
Élete
- április 14-én született Aradon a Sarló utca 51. szám alatti házban.Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya.Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének, élete folyamán több különböző város főterei számára készített Kossuth-szobrokat, ennek köszönhetően a család eleinte jólétben élt.Gyenge testalkatú fiú volt,a tüdőbajra korán hajlamos.
-
Élete
- április 14-én született Aradon a Sarló utca 51. szám alatti házban. Édesapja Tóth András szobrász volt, édesanyja Molnár Eszter, egy aradi ács-segéd leánya. Az apa megszállottja volt Kossuth Lajos és a szabadságharc emlékének.A gyermek Tóth Árpád gyenge testalkatú fiú volt, a tüdőbajra korán hajlamos. Eleinte a rajzolásban mutatott tehetséget, apja ezért rajztanárnak szánta. Később azonban Kardos Albert hatására az irodalom felé fordult.
-
Iskolái/helyei
1889-ben a család Debrecenbe költözött.
1896 és 1904 között a reáliskolában végezte középfokú tanulmányait, szorgalmas és jó tanuló volt.
1900 augusztusában Párizsba látogattak édesapjával.
Tóth Árpád 1903-ban az iskolai önképzőkör elnöke lett.
1904 júniusában színjeles eredménnyel érettségizett, majd szeptemberben apjával néhány napot Bécsben töltött.
Ezután egy évig otthon időzött.
1905 nyarának elején latin-görög kiegészítő érettségi vizsgát tett. -
Iskolái/helyei
1911 őszén a Debreceni Nagy Újság munkatársa lett, azonban a lap két év múlva megszűnt.
1913-ban ismét anyagi nehézségei adódtak, szeptemberben Budapestre ment, ahol házitanítói állást vállalt.
Bródy Sándornak, a Magyar-Osztrák Szénkartell elnökének két gimnazista fiát tanította havi 80 koronáért.
Ebben az évben jelent meg első verseskötete is Hajnali szerenád címmel.
1913 őszétől 1915 őszéig Popper Ferenc debreceni építésszel lakott együtt.
Kiderült, hogy tüdőbetegségben szenved. -
Iskolái/helyei
1915-1916-ban többször felkereste a tátrai hegyvidéket, tüdőbaját gyógyítani, a költségeket Hatvany Lajos állta.
A háborús izgalmak miatt kimerült, lefogyott, 1916 nyarán mindössze 57 kilogramm volt a súlya.
1911 nyarán újra találkozott Lichtmann Annával a debreceni pályaudvaron, ekkor kiderült, hogy mindketten Svedlérre tartanak nyaralni.
Lassan szerelem kezdett kibontakozni köztük
1917. május 10-én Debrecenben feleségül vette Lichtmann Annát.
Csak polgári esküvőjük volt. -
Költészete
A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő.Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk.Szembefordult az első világháború ember pusztításával; erősödött békevágya olykor végletesen tragikus mellékhangokat is megütött.A háború élménye ihlette az Elégia egy rekettyebokorhoz ˛(1917) című versét, mely Petőfi Szeptember végén című költeménye mellett a magyar líra leghíresebb elégiája. -
Helyei
1918-tól Hatvany Lajos újságának, az Esztendőnek volt segédszerkesztője.
1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkárává választották.
A proletárdiktatúra köszöntésére ódát írt, miután a Tanácsköztársaság megbukott, költészetén is a szomorúság lett úrrá.
Jó ideig nehéz körülmények közt kellett élnie, az öngyilkosság gondolata is felmerült benne.
1920-ban született meg lánya,Tóth Eszter költő, aki 2001-ben hunyt el. -
Költészete
A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő.
Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének rendkívüli homogenitása, egysíkúsága.
Munkásságának filozófiai hátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával.
Mindez 1918-ig mint korjelenség, korélmény, némiképp kordivat jelentkezik. -
Költészete
1919 elején a történelmi események hatására rövid időre a nietzschei életöröm váltja fel, hogy aztán haláláig tartó nagy költői korszakában saját létélménnyé dolgozza át a lemondás és fájdalom schopenhaueri gondolatát.
A világképnek megfelelően a meghatározó műfaj az elégia.
Kevés magyar költő karakterizálható olyan jellegzetes szókinccsel, mint Tóth Árpád: bús, lomha, méla, beteg.
Kedvenc stíluseszköze pedig a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki felfogásának igényéből fakad. -
Helyei
Tóth Árpád 1921-ben Az Est munkatársa lett, „színes” híreket és politikai glosszákat írt a lapba.
1922-ben jelent meg az Öröm illan c. verseskötete 1000 példányban, famentes papiroson, melyből 50 számozott példányt a költő sajátkezűleg írt alá.
Az 1920-as évek végén lassanként súlyosbodott betegsége, több alkalommal időzött Újtátrafüreden gyógykezelés céljából.
1928-ban már a Tamás utcai szanatóriumban kezelték.
1928. november 7-én, mindössze 42 évesen hunyt el Budapesten. -
Művei
Hajnali szerenád 1913
Lomha gályán 1917
Az öröm illan 1922
Örök virágok 1923
Lélektől lélekig 1928
Tóth Árpád összes versei 1934
Bírálatok és tanulmányok 1939
Tóth Árpád összes versfordításai 1942
Tóth Árpád összes versei és műfordításai 1957
Tóth Árpád novellái és válogatott cikkei 1960
Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái 1962
Összes művei 1964
