Tóth Árpád

  • 1886 BCE

    Élete

    Élete
  • Élete

    Élete
  • Iskolái/helyei

    Iskolái/helyei
    1889-ben a család Debrecenbe költözött.
    1896 és 1904 között a reáliskolában végezte középfokú tanulmányait, szorgalmas és jó tanuló volt.
    1900 augusztusában Párizsba látogattak édesapjával.
    Tóth Árpád 1903-ban az iskolai önképzőkör elnöke lett.
    1904 júniusában színjeles eredménnyel érettségizett, majd szeptemberben apjával néhány napot Bécsben töltött.
    Ezután egy évig otthon időzött.
    1905 nyarának elején latin-görög kiegészítő érettségi vizsgát tett.
  • Iskolái/helyei

    Iskolái/helyei
    1911 őszén a Debreceni Nagy Újság munkatársa lett, azonban a lap két év múlva megszűnt.
    1913-ban ismét anyagi nehézségei adódtak, szeptemberben Budapestre ment, ahol házitanítói állást vállalt.
    Bródy Sándornak, a Magyar-Osztrák Szénkartell elnökének két gimnazista fiát tanította havi 80 koronáért.
    Ebben az évben jelent meg első verseskötete is Hajnali szerenád címmel.
    1913 őszétől 1915 őszéig Popper Ferenc debreceni építésszel lakott együtt.
    Kiderült, hogy tüdőbetegségben szenved.
  • Iskolái/helyei

    Iskolái/helyei
    1915-1916-ban többször felkereste a tátrai hegyvidéket, tüdőbaját gyógyítani, a költségeket Hatvany Lajos állta.
    A háborús izgalmak miatt kimerült, lefogyott, 1916 nyarán mindössze 57 kilogramm volt a súlya.
    1911 nyarán újra találkozott Lichtmann Annával a debreceni pályaudvaron, ekkor kiderült, hogy mindketten Svedlérre tartanak nyaralni.
    Lassan szerelem kezdett kibontakozni köztük
    1917. május 10-én Debrecenben feleségül vette Lichtmann Annát.
    Csak polgári esküvőjük volt.
  • Költészete

    Költészete
    A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő.Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk.Szembefordult az első világháború ember pusztításával; erősödött békevágya olykor végletesen tragikus mellékhangokat is megütött.A háború élménye ihlette az Elégia egy rekettyebokorhoz ˛(1917) című versét, mely Petőfi Szeptember végén című költeménye mellett a magyar líra leghíresebb elégiája.
  • Helyei

    Helyei
    1918-tól Hatvany Lajos újságának, az Esztendőnek volt segédszerkesztője.
    1918-ban a Vörösmarty Akadémia titkárává választották.
    A proletárdiktatúra köszöntésére ódát írt, miután a Tanácsköztársaság megbukott, költészetén is a szomorúság lett úrrá.
    Jó ideig nehéz körülmények közt kellett élnie, az öngyilkosság gondolata is felmerült benne.
    1920-ban született meg lánya,Tóth Eszter költő, aki 2001-ben hunyt el.
  • Költészete

    Költészete
    A Nyugat értékelése szerint Ady Endre után a második legjelentősebb költő.
    Ezt az értékelést ma már túlzónak tarthatjuk, és inkább jelentős, de nem meghatározó érvényű költői pályáról beszélhetünk. Ennek oka pedig költői világképének rendkívüli homogenitása, egysíkúsága.
    Munkásságának filozófiai hátterében Schopenhauer áll, az ember kielégíthetetlen vágyaival, a fölfokozott magányérzettel, a tétovasággal és melankóliával.
    Mindez 1918-ig mint korjelenség, korélmény, némiképp kordivat jelentkezik.
  • Költészete

    Költészete
    1919 elején a történelmi események hatására rövid időre a nietzschei életöröm váltja fel, hogy aztán haláláig tartó nagy költői korszakában saját létélménnyé dolgozza át a lemondás és fájdalom schopenhaueri gondolatát.
    A világképnek megfelelően a meghatározó műfaj az elégia.
    Kevés magyar költő karakterizálható olyan jellegzetes szókinccsel, mint Tóth Árpád: bús, lomha, méla, beteg.
    Kedvenc stíluseszköze pedig a szinesztézia, mely a világ teljes hangulati és érzéki felfogásának igényéből fakad.
  • Helyei

    Helyei
    Tóth Árpád 1921-ben Az Est munkatársa lett, „színes” híreket és politikai glosszákat írt a lapba.
    1922-ben jelent meg az Öröm illan c. verseskötete 1000 példányban, famentes papiroson, melyből 50 számozott példányt a költő sajátkezűleg írt alá.
    Az 1920-as évek végén lassanként súlyosbodott betegsége, több alkalommal időzött Újtátrafüreden gyógykezelés céljából.
    1928-ban már a Tamás utcai szanatóriumban kezelték.
    1928. november 7-én, mindössze 42 évesen hunyt el Budapesten.
  • Művei

    Művei
    Hajnali szerenád 1913
    Lomha gályán 1917
    Az öröm illan 1922
    Örök virágok 1923
    Lélektől lélekig 1928
    Tóth Árpád összes versei 1934
    Bírálatok és tanulmányok 1939
    Tóth Árpád összes versfordításai 1942
    Tóth Árpád összes versei és műfordításai 1957
    Tóth Árpád novellái és válogatott cikkei 1960
    Tóth Árpád összes versei, versfordításai és novellái 1962
    Összes művei 1964