Tanuláselméletek

  • Behaviorizmus alapjai

    Behaviorizmus alapjai
    Ivan Pavlov (1849–1936) által elvégzett állatkísérletek jelentették a behaviorizmus alapját. Pavlov klasszikus kondicionálás elméletének lényege, hogy a velünk született feltétlen reflexekkel tanulás útján feltételes reflexeket lehet párosítani. A készségfejlesztés mechanizmusát ragadták meg, valamint a jutalmazásnak és büntetésnek a tanulásban játszott szerepét helyezték új nézőpontba.
  • Behaviorizmus-John Watson

    Behaviorizmus-John Watson
    A behaviorizmus atyjának John Watson (1878-1958) amerikai pszichológust szokták tekinteni aki 1913-ban Ahogyan a behaviorista látja a pszichológiát címen megjelent tanulmányában élesen kritizálta a pszichológiában akkoriban igen elterjedt önmegfigyelés módszerét, melynek során a kísérleti személyek érzelmeikről, vágyaikról és észleléseikről számolnak be
  • Behaviorizmus- Burrhus Skinner

    Behaviorizmus- Burrhus Skinner
    Az instrumentális tanulás során a feltétlen ingerhez csak valamilyen cselekvés végrehajtása következményeként kapcsolódik feltételes inger. Skinner szerint az iskolai tanulás alapfolyamata is operáns kondicionálásra, tehát az inger – válasz – megerősítés láncolatára vezethető vissza, amelyből a megerősítés mozzanatára kell helyezni a fő hangsúlyt.
  • Kognitivizmus-Jean Piaget

    Kognitivizmus-Jean Piaget
    Jean Piaget (1896–1980) svájci pszichológus főleg a gyermek képességeinek fejlődését vizsgálta.Szerinte a szervezet mindig egyensúlyra törekszik, és amikor egy gyermek új szituációba kerül, kölcsönhatásba lép a környezetével, ami az egyensúly helyreállítása érdekében asszimilálással vagy akkomodációval jár.
  • Kognitivizmus- Jerome Bruner

    Kognitivizmus- Jerome Bruner
    Jerome Bruner (1915–) amerikai pszichológus a felfedezéses tanulás elméletével vált ismertté, amelynek a lényege, hogy a tanulókat kell a figyelem középpontjába helyezni (tanulóközpontú oktatás), nem pedig az ismeretközvetítést, a tanulási folyamatot
  • Kognitivizmus

    Kognitivizmus
    A kognitivizmus (magyarul megismerés tudomány) tárgya az értelem, mint a személyiség alrendszere és annak megismerése.
    Kurt Lewin (1890–1947), az alaktan legismertebb képviselője dolgozta ki a mezőelmélet koncepcióját.Az elmélet szerint a pszichológiailag releváns valenciák vektorereje határozza meg az emberi viselkedést, melyet ezért nem lehet mindig közvetlenül megfigyelni.
  • Konstruktivizmus

    Konstruktivizmus
    A konstruktivizmus a 70-es és 80-as években kialakult ismeretelméleti irányzat, mely Ernst von Glasersfeld (1917–2010) osztrák-amerikai filozófus és Paul Watzlawick (1921–2007) amerikai pszichológus munkássága nyomán vált ismertté.
    A konstruktivizmus alapelve tehát az, hogy a tudás nem valamilyen külső forrásból áramlik belénk, hanem magunk hozzuk létre, más szóval magunk konstruáljuk.
  • Konnetkivizmus

    Konnetkivizmus
    A konnektivizmus tanulásszemlélete a tanulást informálisnak, hálózatba szervezettnek, technológiailag támogatottnak, folyamatosnak, élethosszig tartónak, önszerveződőnek, más (nem tanulásinak tartott) tevékenységekbe beágyazottnak mutatja. Az alapvető tanulási tevékenység a technológia felhasználásával és a kapcsolatok létrehozásával valósul meg, s a tanuló feladata a mintázatok felismerése.George Siemens (2005) A hálózatelméletek és a web 2.0 szemléletének pedagógiai alkalmazása.