-
Sulla diktatúráját követően robbant ki az ókor legnagyobb rabszolgafelkelése (Kr. e. 73–71). Vezére, Spartacus a capuai gladiátoriskolából tört ki társaival. Rövidesen jelentős haderő élén állt. Miután több római hadsereget legyőzött , a senatus Sulla hajdani alvezérét, Crassust küldte ellene. Crassus és Pompeius (aki szintén Sulla seregében szolgált) légiói Brundisium közelében döntő vereséget mértek Spartacus hadára.
-
Caesar karrierjének fontos állomását jelentett e, hogy kibékített e egymással a birodalom két legbefolyásosabb hadvezérét, Crassust és Pompeiust, majd szövetséget kötött velük a senatus ellen (Kr. e. 60). A titokban tartott egyezséget később triumvirátusnak (három férfiú szövetsége) nevezték. Az egyezség lényege, hogy támogatják egymást a vezető tisztségek megszerzésében.
-
-
Caesar katonáival átlépte az Itália határát jelentő Rubicont. (A kocka el van vetve!) Megkezdődött a polgárháború. A senatus rosszul számított . Caesar sorra legyőzte Pompeius légióit, majd a görögországi Pharszalosznál (Kr. e. 48) döntő vereséget mért vetélytársára.
-
egy köztársaságpárti öszszeesküvés során Brutus és Cassius vezetésével megölték
-
A köztársaságpártiak Caesar halála után nem tudták átvenni az események irányítását. A hatalom három, Caesar köréhez tartozó politikus-hadvezér kezébe került. Antonius Caesar egyik parancsnoka, Lepidus a lovasság vezetője volt, a fiatal, de annál céltudatosabb Octavianus pedig Caesar unokaöccse, a diktátor hivatalos örököse, aki nagybátyja veteránjait megnyerve került a hatalomért vetélkedők közé. Szövetkeztek a hatalom megragadása érdekében.
-
Legyőzték a köztársaságpártiakat (Philippi, Kr. e. 42), majd elosztották egymást közt a birodalom feletti hatalmat: Octavianus a nyugati , Antonius a keleti területeket, Lepidus pedig Afrikát kapta. Lepidus hamarosan háttérbe szorult, s ezután Octavianus és Antonius folytatta az egymás elleni harcot az egyeduralomért. Az újabb polgárháború elkerülhetetlenné vált.
-
A tengeri ütközetben Octavianus győzelmet aratott