-
Anyja neve Grosz Ilona, aki sajnos meghalt a költő szöletésekor.
Apja neve: Glatter Jakab -
Édesapja újra megnősül. Molnár Ilona úgy szerette Radnóti Miklóst, mint saját gyermekét.
Nővére Klára és húga Ágnes fontos szerepet játszanak a költő életében. -
Iskolai tanulmányait 1915-től 1919-ig Budapesten, a Szemere utcai elemi iskolában végezte
-
1919-től 1923-ig a budapesti 5. kerületi Magyar Királyi Állami Bolyai Reáliskolában folytatott középfokú tanulmányokat,
-
- július 21-én agyvérzésben meghalt édesapja. Radnóti csak ekkor tudta meg, hogy az őt felnevelő asszony nem az édesanyja, és testvére, Ágika, a féltestvére.
-
Radnóti megtudja, hogy születésekor nemcsak édesanyja, hanem ikertestvére is meghalt.
-
Első publikációját, egy prózai írást 1925. szeptember 15-én közölte az Új Századok című diáklap Mi szeretnék lenni? címmel. Ekkortájt már érdeklődött az irodalom iránt, költeményei különféle diákfolyóiratokban jelentek meg. Miután az Új Századok megszűnt, főként a Haladás című diáklapban publikálta munkáit. Tanárai azonban irodalmi érzékére nem figyeltek fel.
-
Magántanára Hilbert (Komlósi) Károly lett, akinek személyében Radnóti nemcsak kiváló matematikatanárt tisztelhetett, hanem egyúttal atyai jó barátját is, vele tudott beszélgetni irodalomról, költészetről, verseit is megmutatta neki. Élete végéig tartotta a kapcsolatot vele, második munkaszolgálata után, 1943-ban levélben számolt be neki életéről.
-
1926 őszén Hilbert Károly lakásában ismerkedett meg leendő feleségével, Gyarmati Fannival, aki Hilbert feleségéhez járt különórákra matematikából. Közösen csatlakoztak a Magyar Ifjúsági Balassa Bálint Irodalmi Körhöz.
-
1923-tól 1927-ig Izabella utcai Székesfővárosi Községi Négyévfolyamú Fiú Felső Kereskedelmi Iskola tanulója volt, 1927. június 11-én kereskedelmi érettségit tett.
-
1928 októberében barátaival 1928 címmel irodalmi folyóiratot indítottak. A lapnak két száma jelent meg, s Radnótitól két verset (Sirálysikoly, Szegénység és gyűlölet verse) közölt.
-
1929-ben a fiatal csoportosulás Jóság címmel önálló antológiát jelentetett meg, amelyben Radnóti már tizenkét verssel szerepelt.
-
1930 márciusának elején jelent meg Pogány köszöntő című, első verseskötete a Kortárs kiadónál. 1929–30-ban részt vett a Kortárs című, avantgárd szellemiségű folyóirat megalapításában és szerkesztői munkájában.
-
- december 1-jén publikált először a Nyugat című folyóiratban. Az Estefelé című versét közölte. 1932 decemberében magyar nyelv és irodalomból, illetve francia nyelv és irodalomból tett középiskolai tanári alapvizsgát.
-
Júniusban summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. A Nyugat 3. nemzedéke munkatársa lett.
-
- augusztus 11-én feleségül vette Gyarmati Fannit, dr. Gyarmati Dávid Dezső és Weisz Aranka lányát,[10] s a Pozsonyi út 1. számú házban béreltek lakást. Gyarmati Fanni ott élt haláláig.
-
- január 18-án ezerpengős Baumgarten-jutalomban részesült.
-
- szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát a IX. kolozsvári hadtestparancsnokság X. munkaszolgálatos zászlóaljában, a 209/16. munkásszázadban.
-
Második munkaszolgálatára hívták be, ami 1942. július 1-jén vette kezdetét. Nehéz fizikai munkát végez, sokfelé dolgoztatják.
-
1943–1944 telén írt, egyik legismertebb versének címe: Nem tudhatom….
-
- május 2-án az izraelita vallást elhagyta, s Gyarmati Fannival közösen a római katolikus vallásra tért át: a budapesti Szent István-bazilikában Sík Sándor papköltő keresztelte meg.
-
Az utolsó munkaszolgálat Borban. Itt írja meg többek között:
Hetedik ecloga, Levél a hitveshez, À la recherche…, Nyolcadik ecloga, Erőltetett menet. -
- november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtték le a végsőkig kimerült Radnóti Miklóst, 21 társával együtt.