-
Ma is használatos hangok jöttek létre. (pl. b,d,g,z)
A szófajhoz létrejött a kötőszó és a visszaható névmás.
A szóalakokban számos változás történt. pl. képzőből képzőbokor alakult ki,igenévképző kialakulása.
Kialakultak az összetett múlt idők (pl. lát vala-látott vala)
A mondatok is átalakultak:főnév + bővítmény + ige sorrend főnév + ige + bővítmény sorrendűvé vált.
Ennek a kor végén történt a honfoglalás. -
Írásos nyelvemlékek segítségével tudjuk követni a nyelvtani változásokat.
A hangrendszer: ekkor alakult ki a v, h, c, zs, dz, gy, ty, a magánhangzók közül pedig az ö és az a.
A szófajok közül a névelők, továbbá a kölcsönös és az általános névmás kialakulása.
Kialakult az -andó/-endő képzős melléknévi igenév.
Ennek a korszaknak a végén volt a mohácsi vész. -
Ebben a korban alakult ki a dzs hang és szorult vissza a ly hang.
Több nyelvjárás kettőshangzói ekkor jöttek létre.
A korszak új szófaja a névutó-melléknév (pl. utáni )
Az összetett múlt idők használata visszaszorult, akárcsak az -á/-é jeles múlt időé.
A korszak vége a felvilágosodás kezdetét jelenti. -
1772:
--Kezdetét egy irodalmi eseményhez kötjük, ekkor jelent meg Bessenyei György által írt Ágis tragédiája című drámája.
--Azt jelzi, hogy innentől számítjuk a magyar nyelv megújításának kezdeteit, a nyelvvel mint munkaeszközzel foglalkozó értelmiségiek erőfeszítését a magyar nyelv korszerűvé tételére.
--Ez a korszak az egységessé válás korszaka, valamint az irodalmi nyelv létrejöttének ideje.
A korszak első terméke az általános helyesírási szabályozás.
A kornak a vége a trianoni békediktátum -
1920-tól napjainkig
Az új helyzetet jelöli: a kisebbségben élő magyarok nyelvét a többségi társadalom nyelve befolyásolja, szóhasználatában és grammatikájában is.
A 20.század végén megjelent az elektronikus kommunikáció, ami a közös térbe kivitt gondolatok nyelvi megformálása a nyelv történetének új dimenzióját jelenti.
Ennek a kornak még nincs vége.