-
Az 1500-as években megszűnt az egyház tudás feletti monopóliuma, ezáltal teret engedve a tudomány újszerű fejlődésének és a tudományterületek szétválásának.
-
A világ megismerésével foglalkozó tudomány és az Istennel, az Istenhez fűződő viszonnyal foglalkozó tudomány szétvált.
-
Jeremy Bentham nevéhez köthető a "nemzetközi" fogalom megalkotása, amely a politikai közösségek kialakulásának hatására és a nemzetek közötti kapcsolatrendszer leírásárára jött létre.
-
Az 1789-es francia forradalomnak a nemzetközi politikai viszonyok szempontjából meghatározó gondolata volt egyrészt, hogy a politikai változás állandó és természetes, nincsenek merev struktúrák. Másrészt megjelent a népszuverenitás elve, amely alapjaiban formálta át az egyén és az állam egymáshoz való viszonyát, a politikai hatalom fogalmát.
-
A klasszikus középkori egyetemek helyén fakultázsok jelennek meg (orvosi, jogi, teológiai, filozófiai), s a modern egyetemek kezdenek tudományterületekre szétválni. Az első ilyen nagyobb szakítás a bölcsészettudományok és a természettudományok szétválása, ami a 19. századra intézményesedett.
-
A német-zsidó származású, amerikai politikatudóst és jogászt a realizmus egyik alapítójaként tartják számon.
-
A nemzetközi politikai viszonyok vizsgálata sokáig csak a háború és béke tanulmányozására irányult, a háborúk létének miértjét kutatták.
Az I. világháborút követően a tudományban angolszász dominancia és ezáltal a problémaközpontú megközelítés volt tapasztalható, a kutatások legfőbb színterei az egyetemi tanszékek lettek. -
Az I. világháború cezúrát, azaz fordulatot hozott el a háború és béke tanulmányozásában, megnőtt az igény a háborúk miértjének kutatására, amely kutatások elsősorban kormányzati megbízásból valósultak meg. A megváltozott igények hatására 1919-ben önálló tudománnyá vált a nemzetközi politikai viszonyok.
-
Az 1920-as és 1930-as években a nemzetközi szervezetek, az állam feletti szerveződések is részesei lettek annak a nemzetközi rendszernek, amit a nemzetközi politikai viszonyok tudományterülete vizsgál. Megjelenik a multilaterális diplomácia.
-
Woodrow Wilson amerikai demokrata párti politikus, 1913-1921 között az Egyesült Államok elnöke. Nevéhez fűződnek többek között a "wilsoni rendezési elvek".
-
Az amerikai politológus nevéhez a neorealizmus iskolájának megalapításán túl számos elmélet és gondolat fűződik, úgy mint a "nagy törés" megfogalmazása, valamint a hierarchia és anarchia rendező elvek elkülönítése.
-
A II. világháború után megváltozik a nemzetközi közösség igénye azzal kapcsolatban, hogy MIT szeretnének megtudni a világról. A 20. században új tudáskérdések kerülnek előtérbe, a tudományterületek proliferációjának időszaka következett. A korábban vallot "lineáris fejlődés elve" megborult.
-
A II. világháborút követően az 1948-as dátumhoz kapcsolva a nemzetközi politikai viszonyok újjászületéséről beszélhetünk. Az időpont Hans Morgenthau könyvének megjelenése.
-
Az 1970-es években a társadalmi és gazdasági szereplők kezdtek jelentős szerepet betölteni a nemzetközi politikában. Ebben az időszakban beszélhetünk a gazdasági globalizáció "robbanásáról" (a transznacionális vállalatok egyre meghatározóbb szerepéről), valamint a civil szféra növekvő szerepvállalásáról.
-
Az egyén az "állampolgárságán" túlnyúlóan, immáron saját alanyi jogán a nemzetközi politika aktorává vált. Egy lassú folyamat eredménye az egyének nemzetközi politika állam általi képviselet nélküli részévé válása.
