-
Jeremy Bentham nevéhez köthető a nemzetközi szó létrejötte. Mesterséges szó, amelynek megalkotása a nemzetállamok, mint új entitás megjelenésekor vált szükségszerűvé.
-
A tudományterület 1919-ben intézményesül, innentől számítjuk tehát a "születését", innentől vizsgálják rendszerszerűen. Létrejöttek az első egyetemei tanszékek és kutatóintézetek. A tudományterület a walesi Aberystwyth-ben született, a Woodrow Wilson Chair a mai napig a nemzetközi politikai kutatások egyik legrangosabb intézménye.
-
Az 1920-as, '30-as években megjelennek a nemzetközi szervezetek, mint kormányközi fórumok, ahol az államok képesek érdekeiket képviseltetni. Kezdetét veszi a multilateráris diplomácia.
-
A tudományterület újjászerveződik 1948-ban, az 1919-ben feltett alapkérdés, azaz, hogy hogyan lehet elkerülni a háborút újrafogalmazódik és a kérdés az lesz, hogy milyen motivációi vannak a különböző politikai szereplőknek.
-
Morgenthau könyvét tekinthetjük a tudományterület II. születésének, hisz ezzel foglamazódik meg az új alapkérdés és szerveződik újjá a tudományterület.
-
Az eslő vita ontológiai, azaz lételmételi vita volt, ami azt jelenti, hogy azon folyt a vita, hogy MI legyen a vizsgálat tárgya. Nem került ki egyértelmű nyertes.
-
Episztemológiai vita, azaz ismeretelméleti, amely arra keresi a választ, hogy hogyan vizsgálhatja a tudományterületet. Az 1950-es évektől egyértelmű nyertesként kerül ki a vitából a behaviorizmus, amely természettudományi szemszögből vizsgál.
-
-
John Burton a világtársadalomról írt könyvében vázolja fel a pókháló modellt, amely jól jellemzi az új globális rendszert. Megjelenik a szereplő defíniciója is benne, amely egy olyan entitás, amely hatással van a nemzetközi politika alakulására. A legfontosabb szereplő az az állam. (vesztfáliai típusú)
-
Ontológiai vita, neoliberalizmus vs neorealizmus és neomarxizmus a főszereplők. A mainstream irányzatok kritizálása jellemzi. Az 1970-es évektől egyre erősődő globalizáció még inkább felszínre hozza az egyenlőtlenségek kérdését a nemzetközi porondon, amely központi témájává válik a marxizmusnak. Nincs nyertes, nem lehet egységesítő ítéletet hozni.
-
Az 1990-es években a hidegháború után bontakozott ki ez az episztemológiai vita, amely a II.vitára utal vissza. A konstruktivizmus megkérdőjelezi a társadalomtudományok természettudományos eszközökkel való vizsgálatát. Lételméleti kérdéseket feszeget. Míg a racionális irányzatok mind költség-haszon elemzéssel működnek, azt vallják, hogy döntéseinket mind érdekeink szerint hozzuk meg.
