-
Az 1700-as években Jeremy Bentham megalkotta a "nemzetközi"/"international" szót, melyet az újfajta politikai entitások, a nemzetállamok megjelenése tett szükségessé.
-
Létrejöttek az első egyetemi tanszékek és kutatóintézetek, melyek megadták a vizsgálat episztemológiai jellemzőit
-
Az első egyetem létrejötte Walesben: Aberystwyth University néven, David Davis alapíttásával megalakult a Woodrow Wilson Chair of International Politics nevá tanszék
-
A II. világháború és egy nagy gazdasági válság után újjászervezi önmagát a tudomány. Hans J. Morgenthau megjelenteti a "Konfliktus az államok között" c. könyvét, melyben felszólította a tudományos közösséget a korábbi referenciakérdés cseréjére.
Az új felvetés: Milyen motivációi vannak a különböző szereplőknek?
Ez akkora tudománytörténeti váltás, ami nem szokott, ezért születik újjá a tudományág.
Az első nagy vita a liberalizmus és a realizmus között bontakozott ki. -
Hans J. Morgenthau megjelenteti a "Konfliktus az államok között" c. könyvét, melyben felszólította a tudományos közösséget a korábbi referenciakérdés cseréjére.
Az új felvetés: Milyen motivációi vannak a különböző szereplőknek?Megszületett a realizmus, mely a liberalizmussal szemben elindította az első vitát az irányzatok között.
-
Lételméleti vita a realizmus és a liberalizmus között. A realizmus alapvetően a nemzetállami érdeket helyezi a vizsgálat középpontjába, és egy érdekközpontú költség-haszonelemzés vizsgálatot visz végig. A realizmus referenciapontja a konfrontáció, a liberalizmusé pedig a kooperáció.
-
Az 50-es években alakult ki a tradicionalizmus és a behaviorizmus között. A behaviorista irányzat újító szándékkal lépett fel, és Quincy Wright nevéhez fűződött (cél: a társadalom világának tudományosabb vizsgálat alá vetése, természettudományos eszközök beemelése). A tradicionalisták a hagyományos társadalomtudományi módszereket alkalmazták a vizsgálat során.
Ebben a vitában a behavioristák váltak dominánssá. -
Mindkét irányzat magáévá tette a behaviorista módszereket, és újjászületett az adott irányzat neo-irányzataként.
Elutasította a klasszikus társ.tud.-i módszereket, és beemelte tárházába a természettud.-os módszereket.
A vita a neorealizmus, a neoliberalizmus és a neomarxizmus között alakult ki. Ezutóbbi megjelenése tudománytörténeti fordulópont, hiszen az első kritikai irányzatként jelent meg a másik kettővel szemben -
Kritikai irányzat születése, tudománytörténeti fordulópont
Immanuel Wallerstein megjelenteti „A modern világgazdasági rendszer kialakulása” c. könyvét, amely a nk. politika világát a világgazd. struktúrájába ágyazottan, a világméretű egyenlőtlenségeket középpontba állítva tárgyalja. -
Kenneth N. Waltz kopernikuszi forradalmat hajt végre a nk. politika magyarázatában. „Theory of Int. Politics” c. könyvével
-
A pozitivisták és poszt-pozitivisták közötti vita időszaka, amely a korszak meghatározó motívuma.
Ezalatt a poszt-pozitivisták azzal érveltek, hogy már nem lehet csak az államot vizsgálni, hanem figyelembe kell venni az alsóbb szereplőket és egyéneket is. -
Robert O. Keohane „After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy” c. könyve vitába száll a neorealizmussal és rámutat a két iskola közötti magyarázat különbségeire
-
A III. vita szereplői egy oldalra kerülnek (racionális irányzatok, hiszen mindhárman költség-haszon elemzéssel dolgoznak, és érdekek mentén döntenek), s a konstruktivizmus válik a kihívó féllé. A konstruktivizmus megkérdőjelezi a racionalitást, visszanyúl a II. vitához, és megkérdőjelezi, hogy a társ.tud.-okat lehet-e term.tud.-os módszerekkel vizsgálni
-
Alexander Wendt „Social Theory of International Politics” c. könyve indította el a posztpozitivista vitát (> meghaladja a pozitivista irányzatokat)
Különbséget kell tenni a természeti világ tényei és a társ-i tények között: a természeti tények tőlünk függetlenül, objektív módon léteznek, a társadalmiak pedig általunk konstruáltak.
Fő állítása, hogy a társ.-i világot társ.-i tények alkotják, melyek nem objektív tények.
