-
Period: Apr 28, 1564 to
Galilei
Vallombrosa kolostorában tanult, majd 1581-től Pisában orvostudományt hallgatott. Tanult matematikát és fizikát
Hidrosztatikai mérlege Itália-szerte híressé tette
1589-ben a pisai egyetem előadója lett
1592-ben Padovában a matematikai tanszék vezetője lett
Kimutatta a szabadon eső testek egyenletes gyorsulását: az elhajított testek parabola-pályát írnak le
1609-ben épített egy 32-szeres nagyítású teleszkópot. Műszerével elemezte a Tejutat, felfedezte a Hold hegyeit, a Jupiter négy holdját, a Sza -
Period: Apr 28, 1571 to
Johannes Kepler
Ő fedezte fel, hogy a Föld és a többi bolygó ellipszispályán kering a Nap körül. A Tübingeni Egyetemen tanult csillagászatot Michael Mästlinnél, aki a kopernikuszi elmélet híve volt. Kepler első munkája Galilei és Tycho de Brache figyelmét is felkeltette. Tanulmányai befejezése után matematikát, retorikát és latin költészetet tanított a grazi luteránus gimnáziumban, majd Tycho de Brache Prága melletti obszervatóriumába kapott meghívást. A következő évben (1601) Tycho de Brache meghalt, és utóda -
Period: to
Descartes
Nyolcéves korától egy jezsuita líceumba járt, később orvostudományt és jogot tanult, majd hadmérnöki képesítést szerzett. 1619-ben hosszú utazásra indult, eközben kezdett filozófiával foglalkozni. Járt Koppenhágában, Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában és Csehországban. 1637-töl sorra jelentek meg művei, amelyekben egy új metafizikai és egy új természetelmélet bontakozik ki: metafizikájában idealista, természetszemléletében materialista. Descartes a módszeres gondolkodásról négy szabá -
Period: to
Pascal
1635-ben az euklideszi geometria alapján külön geometriai rendszert dolgozott ki
1639-ben dolgozatot írt a kúpszeletekről
1642-ben négy alapműveletes számítógépet szerkesztett
Foglalkozott a légnyomás létezésének szemléltetésével
Időjárási előrejelzéseket készített a légnyomás változása alapján
A folyadékokkal kapcsolatos kísérletei során felismerte: a hidrosztatikai nyomást, és annak kiszámítását, a hidrosztatikai paradoxont
a közlekedő edények törvényét
a hidraulikus prés elvét
1656-ban kolos -
Period: to
Robert Boyle
A gázok tulajdonságaival kapcsolatos úttörő kísérleteiről, valamint az anyag részecsketermészetéről vallott nézeteiről vált ismertté. 1661-ben készített tanulmányt arról, hogy állandó hőmérsékleten a gáz térfogata fordítottan arányos a nyomással. Ez utóbbival előfutára lett a kémiai elemek modern elméletének. -
Period: to
Newton
Newton a történelem egyik legnagyobb hatású tudósa. Korszakalkotó műve a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapelvei, 1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás törvényét, valamint az általa lefektetett axiómák révén megalapozta a klasszikus mechanika tudományát. Ő volt az első, aki megmutatta, hogy az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását ugyanazon természeti törvények határozzák meg. Matematikai magyarázattal alátámasztotta Kepler bolygóm -
Period: to
Bernoulli
Orvosi diplomát szerzett 1721-ben Bázelben. A bázeli egyetem anatómia és botanika katedráján tanított, de közleményei leginkább fizika és matematika tárgyúak voltak. 1750-ben fizikai tanszéket kapott. Több tudományos társaság és akadémia tagja volt, és ezek nagydíját is többször elnyerte. Maradandót alkotott a hidrodinamika megalapozásával. 1738-ban jelent meg a Hidrodinamika című könyve, ahol többek közt szerepel a stacionárius áramlásra vonatkozó Bernoulli-egyenlet. 1760-ban elektrométert kés -
Period: to
Celsius
A róla elnevezett, ma is használatos hőmérsékleti skála megalkotója. 1737-ben tervezte meg a ma is használatos 100 fokos beosztású hőmérséklet skáláját, amely komoly segítséget jelentett a tudományos munkában. A skálát 1742-ben mutatta be a Svéd Akadémián tartott előadásában. 1730-1744 között az uppsalai egyetemen dolgozott, ahol a csillagászat professzora volt 1740-ben megépíttette az uppsalai obszervatóriumot. Foglalkozott a a Nap és a Föld távolságának meghatározásával. Csillagászati kutatá -
Period: to
Coulomb
Leginkább a Coulomb-törvény megalkotásáról nevezetes. A törvény szerint két elektromos töltés közti erő arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. A Coulomb-erő egyike az atomi reakcióban szerepet játszó alapvető erőknek. Hadmérnökként kilenc évet töltött a Nyugat-Indiákon, s megromlott egészségben tért haza Franciaországba. A francia forradalom kitörése után egy kis birtokra vonult vissza Bloisba, és a tudományos kutatásnak szentelte magát. 1802- -
Period: to
Galvani
Állati szövet elektromosságával kapcsolatos jelenségeket vizsgált. Munkáival elősegítette a Volta-oszlop felfedezését. Elektrofiziológiai eredményeiről előadást is tartott, ahol elektromos úton ingerelte az izmokat. Az állati elektromosság, ahogy ő nevezte, azt jelentette, hogy egy fémtárggyal elektromosságot kelthetünk például egy béka izmaiban. -
Period: to
Carnot
Műszaki tisztként rövid ideig a francia vezérkarnál szolgált, majd tartalékos tisztként élt Párizsban. Igen fontos munkát végzett a termodinamika, különösen a hőerőgépek hatásfokával kapcsolatban. Elmélete valamennyi mai és elképzelhető hőerőgépre érvényes. Erre vonatkozó eredményeit 1824-ben tette közzé, és mutatta be a tudományos akadémián is. 1830-ban fogalmazta meg, hogy a hő nem más, mint különféle anyagrészecskék mechanikai mozgása.