-
Jeremy Bentham áll elő a nemzetközi szó használatával annak érdekében, hogy a korban megjelenő vesztfáliai nemzetállamok kapcsolatát fejezze ki. Akkoriban a nemzetközi kapcsolatok csak az államok közötti kapcsolatot jelentette.
-
Létrejönnek az első egyetemi tanszékek, egyetemi intézmények, kutatóintézetek, amik elkezdik vizsgálni ezt a világot. Először az Aberystwyth Egyetemen jön létre ilyen tanszék.
-
Az első világháború csapásait követően a politikusok a kutatói szféra segítségét kérik abban, hogy elemezzék, hogyan lehetne az együttműködést növelni annak érdekében, hogy elkerüljék egy újabb háború kialakulását.
-
Két különböző oldalát vizsgálja egy eseménynek, mi mozgatja a konfrontációt (realizmus), mi mozgatja az együttműködést (liberalizmus).
-
A nemzetközi szereplők a multilaterális diplomácia elterjedésével a nemzetközi politikai viszonyok szereplőiként jelennek meg.
-
Hans Morgenthau: Konfliktus az államok között című műve arra hívja fel a figyelmet, hogy érdemesebb azzal foglalkozni, hogy jelenleg milyen motivációk rejtőznek egy konfliktus kialakulása mögött
-
Hogyan szerezhetünk tudást a nemzetközi politika világáról? Milyen módszereket alkalmazhatunk? Quincy Wright: adatgyűjtéssel és természettudományos modelleket kell alkalmazni a társadalom vizsgálatában. Hedley Bull: meg kell tartani a tradicionális történelmi, szövegértelmezői módszereket.
-
A globálizáció miatt egyre fontosabbá válik a társadalmi (NGO) és gazdasági (TNC) szereplők tevékenysége a világpolitikában.
-
A legfontosabb szereplő, amely a legnagyobb hatással van a világpolitikára, az állam.
-
A neorealizmus és a neoliberalizmus elutasítja a klasszikus kutatási módszereket és átveszi a behavioristák természettudományi módszereit. A neomarxizmus szerint a nemzetközi egyenlőtlenségekez kell megérteni ahhoz, hogy megértsük a nemzetközi politika világát.
-
A realizmusok, liberalizmusok és marxizmusok racionalizmus néven egyesülnek. Egyetértenek abban, hogy a politikai döntéshozatal alapja mindig a költség-haszon elemzés. A konstruktivizmus megkérdőjelezi, hogy lehet-e természettudományi módszerekkel vizsgálni. A konstruktivizmus szerint a nemzetközi politika világát társadalmi tények alkotják, az irányzat kiegészül normákkal, amelyek a percepciónkat befolyásolják abban, hogy mit értelmezünk költségként vagy haszonként a nemzetközi politikában.
-
A nemzetközi jog alanyaként az egyén is meghatározó szereplőjeként jelenik meg a nemzetközi politikai viszonyoknak.
