Nemzetközi politikai viszonyok

By qangnes
  • 1500

    Tudomány terület megdőlése

    Az addig uralkodó egyház központú világ átalakul ahogy változik a viszonya Istennel.

  • Teológia és filozófia mint tudományterületek elválnak egymástól

    Teológia az Isten és ember kapcsolatávl foglalkozik amég a filozófia a világ tanulmányát veszi nagító alá.
    Egyetemi szerkezet átalakulása, a kalsszikus fakultások megdölése. Bölcsészettuomány leválik és saját fakultást tesz ki innentől.

  • Nemzetközi szó bevezetése

  • Francia forradalom

    A forradalom két gondolat miatt meghatározó. Az egyik, miszerint a politikai változás természetes és nincsenek struktúrák a társadalomban. Másik pedig a népszuverenitás elgondolása

  • Történelem mint önálló akadémiai joggal rendelkező tudományterület

    Felmerül a kérdés hogy a többi természettudomány mikor intézményesül. Ezt megnehezítette a tény, hogy két tudomány terület között helyezkedik el.

  • Jelen társadalom vizsgálata

    Felmerül az igény a társadalomtudományokra a 19. század beköszöntével.

  • Nemzetközi politikai viszonyok első megalakulása

    Az első világháború után megkezdődtek a magyarázat keresések a háborúkra.

  • Az első nagy vita

    Az első vita ontológiai vagyis lételméleti vita volt. A liberalizmus és a realizmus között zajlott és a háború kérdésére kerete a választ.

  • Nemzetközi szervezetek megjelenése

    A nemzetközi szervezetek államok fölötti szereplők ként alapjaiban változtatták meg a korszakot és az addigi gondolkodást

  • Második világháború

    A második világégéssel megváltozott a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálati igénye.

  • A nemzetközi politikai viszonyok második születése

    Hans Morgenthau könyvének kiadásától számítjuk a második születését a tudományterületnek. Ugyanis egy óriási váltás megy végbe a nemzetközi politikai viszonyok alapkérdéseinke megnevezésében. Innentől nem a háború lesz a fókuszban hanem a motiváció.
  • Period: to

    A második nagy vita

    Ez egy episztemonológiai vita amiben a behaviorizmus és a tradícionalizmus ütközött meg. A vita lényege arra irányult, hogy hogyan szerezhetünk tudást.

  • Kenneth Waltz és a Nagy Törés

    Waltz ekkor vezeti be az anarchia és a hiearchia fogalmát. Megállapítja, hogy a nemzetközi politikában anarchiában élünk.
  • Period: to

    Társadalmi szereplők számának megnövekedése

  • Period: to

    A harmadik nagy vita

    A harmadik nagy vita az interparadigma vita nevet viseli. Ez egy ontológiai vita ami a pozitivista és posztpozitivista tudományosságról szólt.

  • A negyedik nagy vita

    Más náéven poszt-pozitivista vita. Ebben az episztemológiai harcban a konstruktivizmus és a reflexív nézetek ütköztek meg.
  • Period: to

    A negyedik nagy vita

    Más néven poszt-pozitivista vita. Ebben az episztemológiai harcban a konstruktivizmus és a reflexív nézetek ütköztek meg.