Nemzetközi politikai viszonyok

By kovkristoff

  • A nemzetközi politikai viszonyok, mint tudományterület megszületése

    A walesi Aberystwyth Egyetemen elsőként hoznak létre egy nemzetközi politikai viszonyok tanszéket.

  • A Nemzetközi politikai viszonyok "újjászületése"

    Hans Morgenthau Politics Among Nations című munkájának megírásával elindította az első "Nagy vitát", amivel a realista szemléletet vezette be a tudományterületbe (a korábbi libarális szemléletmód helyett/azzal szemben).

  • A Második "nagy vita"

    A második nagy vita egy episztemológiai jellegű vita volt, a kérdés az volt, hogy milyen módszerekkel ismerhető meg leginkább a nemzetközi politikai viszonyok: behaviorista (pozitivista, természettudományosabb módszerrel) avagy tradicionalista (a társadalomtudományban hagyományos használt módszerekkel, például szövegelemzés). Természetesen, mint az összes vita, ez sem köthető pontos évszámhoz, az ötvenes években a legmeghatározóbb.

  • A civil társadalom, mint szereplő megjelenik a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálatában

    Nem köthető pontos évszámhoz, ettől az évtizedtől lesz jelentős szereplő.

  • A Nemzetközi politikai viszonyok harmadik nagy vitája

    Kenneth Waltz 'Theory of International Politics' című munkája óriási hatással volt a tudományterületre; a rendezőelv alapján a politikai viszonyokat anarchikusra (ilyenek a nemzetközi politikai viszonyok), illetve hierarchikusra (ezek pedig az államon belüli politikai viszonyok) osztotta.

  • Az egyén, mint szereplő megjelenik a nemzetközi politikai viszonyok vizsgálatában

    Ez az esemény sem köthető pontos évszámhoz, a '90-es években kerül rá sor.

  • A negyedik "nagy vita"

    A tudomány negyedik nagy vitája a '80-as, '90-es években zajlott, a konstruktivista irányzatok és a racionális, pozitivista irányzatok (az összes eddigi irányzat szinte) között zajlott.