-
Amióta az ember közösségekben él, beszélhetünk nemzetközi politikáról, hiszen a közösségek érintkeztek egymással. Amióta
-
Az első írásos emlékeket a Tigris és Eufrátesz közében kialakult kultúrához kötik. A sumérok agyagtáblákba vésett kereskedelmi szerződéseket készítettetek, ami bizonyította, hogy kapcsolatban állnak más kultúrákkal.
-
Ekkor alapozódott meg napjaink tudományszerkezete. Ennek oka az egyház monopóliumának megdőlése volt, és a tudomány előtérbe kerülése. Eddig arra keresték a választ, hogy az Isten által teremtett világban Istenhez miként viszonyul önmaga és a teremtett világ.
-
A XVIII. század elején ez a két ág különvált. A teológia mindent Istenhez viszonyított, míg a filozófia célja a világ megismerése és tanulmányozása.
Megjelennek a klasszikus fakultások (jogi, orvosi, teológiai, filozófiai) -
Német történész, a XIX. század kiemelkedő alakja. Történelemtudományi iskolát hozott létre, azt vallotta, hogy a történelmet dokumentumok alapján lehet vizsgálni. Ekkor felértékelődött a levéltárak szerepe. A korabeli Európa országait vizsgálta: Oroszország, Németország, Franciaország, Olaszország + Egyesült Államok.
-
1919-ben vált tudományterületté, ez egy nagyon egzakt dátum. Igény volt a világháború után arra, hogy megmagyarázzák, miért is vannak háborúk. Angolszász területeken született meg először, Walesben jött létre az első olyan egyetemi tanszég, amely a háborúk kialakulását vizsgálta.
-
Az 1920-as és 30-as években a diplomácia szereplői már nem csak az államok, hanem a nemzetközi szervezetek is. Ennek oka a multilateriális kapcsolatok a diplomáciában.
-
A második világháború nagyban megváltoztatja a nemzetközi politikai viszonyok struktúráját. Számos új tudományterület jön létre, a dekolonizációval rengeteg új állam születik.
-
Az 1970-es években nő meg a társadalmi szereplők jelentősége, létrejönnek az NGO-k, azaz a nem kormányzati szervek.
-
Az 1990-es évekre válik az egyén saját alanyi jogán nemzetközi politikai szereplővé.
