-
A walesi Aberystwyth Egyetemen létrejön az első nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó tanszék. Lényegében megrendelésre érkezik a tudománynak egy válasza amely létrehozza a tudományterületet. Elkezdik vizsgálni, hogy mi lehet a konfrontáció oka, amely a konfliktusig vezet. Mi az oka a háborúk kitörésének?
-
"Hogyan lehet elkerülni a háborút?". Az első világháború után jön meg az angolszász országokban, az a politikai akarat, amely megrendelés szerűen választ vár a tudománytól arra a kérdése, hogy mit tud mondani erre a kérdésre?
-
A liberalizmus (1919) és realizmus (1948) közötti vita. Ez a két szemlélet egyszerre van jelen a mai napig is, a realizmus referenciapontja: mi mozgatja a konfliktust? Míg a liberalizmusé: az együttműködés megértése. Két eltérő modell jön létre, de a két modell ugyanazt az eseményt más-más szemszögből vizsgálja meg.
-
Hans Morgenthau megírja a "Konfliktus az államok között" című könyvét, amiben átfogalmazódik a tudományterület alapkérdése. Az alapkérdés az lesz, hogy milyen motivációi vannak a politikai szereplőknek?
-
Hogyan állíthatok fel szakmailag hiteles véleményt? Hogyan vizsgálhatom a nemzetközi politikát? A tradicionizmus és behavirozimus megjelenése. A behaviorizmus azzal érvelt, hogy a társadalomnak a világát sokkal tudományosabban kell vizsgálni, azaz nem társadalomtudományi hanem természettudományi eszközökkel kell vizsgálni. A tradicionizmus tradicionális módszereket követik, a társadalomnak megvannak a sajátosságai, törvényszerűségei, amelyek mássá teszik a természettudománytól.
-
Akörül bontakozott ki az 1970-es években, hogy "mit vizsgálunk?". Újjászületnek a korábbi viták és létrejönnek a "neo" irányzatok. Beemelik a természettudományos módszereket a vizsgálat módszerébe. Létrejön az interparadigma vita (neoliberalizmus-neorealizmus-neomarxizmus)
-
A nemzetközi politika világát a világgazdaság struktúrájába ágyazottan, a világméretű egyenlőtlenségeket középpontba állítva tárgyalja.
-
A saját szavaival élve kopernikuszi fordulatot hajt végre a nemzetközi politika magyarázatában.
-
Rámutat a neoliberalizmus és neorealizmus közti különbségeire.
-
A három korábbi irányzat racionalizmus néven egyesül mivel mind a három költség-haszon elemzéssel dolgozik. Létrejön a konstruktivizmus a racionalizmus megkérdőjelezésére. A fő állítása, hogy a társadalmi vitákat társadalmi tények (hatalom, nemzet, érdek) alkotják amik nem objektíven mérhető tények.
-
Elindítja a posztpozitivista vitát. Különbséget kell tenni a természeti és társadalmi tények között.
