-
Születési helyszín
-
először egy írnok, majd egy egy vésnök mellett
-
elhagyja Genf városát
-
tanul: fizika, matematika, anatómia, zeneelmélet
-
„1741 őszén érkeztem Párizsba. Tizenöt arany készpénz, a Nárcisszus című vígjátékom és zenei tervem volt minden segélyforrásom, nem vesztegethettem tehát az időt” (Rousseau: Vallomások: 278.)
-
a velencei francia követ, Mantaigu, titkára lett
-
Itt ismerkedett meg Thérèse Levasseur nevű szobalánnyal, akivel élete végéig együtt élt: nem szerelmes, és soha nem házasodtak össze.
-
Egy rövid ideig együtt béreltek egy kis lakást, amíg Diderot-t Levél a vakokról, 1749-ben megjelent művében leírt ateizmus miatt bebörtönözték
-
A tudományok és a művészetek fejlődése rombolta vagy javította-e az erkölcsöket?” Abban a pillanatban amint ezt elolvastam, egy másik világ jelent meg előttem és már emberré váltam.” (Rousseau: Vallomások: 334.)
-
ugyancsak a dijoni akadémia pályázatára írta
-
Madame d’Épinay kastélyába költözött. Itt írta meg legfontosabb műveit: az Új Héloïse-t (1756–1758-ban, megjelent 1761-ben), A társadalmi szerződést (1760–1761-ben, megjelent 1762-ben) és az Emilt (1759–1760-ban, megjelent 1762-ben).
-
A téma egy ismert és többször is feldolgozott középkori szerelmi történetből merítette. Pierre Abélard és szerelmese, Héloïse valóságban is megtörtént tragikus szerelme volt a történet alapja: a paptanár és ifjú szerelmese közti boldogság beteljesülését a leány családja akadályozta meg azzal, hogy Héloïse testvérbátyjai megfosztották férfiasságától Abélard-t. A leányt zárdába küldték, de nem tudták megakadályozni, hogy sírig tartó szerelmükben ne váltsanak leveleket egymással.
-
Rousseau egyik legfontosabb munkája A társadalmi szerződés, amely meghúzza a törvényes politikai hatalom határvonalait. Megjelenése után szinte azonnal az elvont politikai gondolkodás egyik legnagyobb hatású munkájává vált.
-
Pedagógiai regény. Valójában azonban értekezés regényes formában. A nevelési elvek alkalmazását ugyanis valóságos cselekményepizódok formájában adja elő a szerző. Rousseau fenntartja korábbi álláspontját, amely szerint az ember születésénél fogva jó, csupán a társadalmi környezet hatására válik rosszá. Épp ezért a helyes nevelési elv az, hogy a gyermeket lehetőleg távol a városi civilizált környezettől, természeti környezetben, a romlott világ hatásaitól mentesen, egyedül nevelik fel.
-
-
„Ha emlékem velem együtt múlna el, zokszó nélkül tűrném az igaztalan és múló gyalázatot, de mert nevem végül is élni fog, vele együtt igyekszem továbbadni a szerencsétlen ember emlékét is, aki viselte”. Rousseau a Vallomásokban kegyetlen őszinteséggel tárja fel életét, tetteit és gondolatait.
A Vallomások nem szabályszerű önéletrajz, nemcsak az író kalandos és zaklatott élettörténetét kínálja, hanem egy emberi lélek útját, egy lelkiismeret történetét is elénk tárja. -
Rousseau földi maradványait – Voltaire hamvaival együtt – a forradalom idején a Panthéonba vitték. Később azonban a francia felvilágosodás szellemiségének megsemmisítése jelképeként, mindkettejük hamvait a Szajnába dobták.
