-
János egy kiváló kertész, egy nap elakarja mondani fiának, Jancsinak, a titkait, de mielőtt befejezhette volna hirtelen meghalt. -
Jancsit és anyukáját Budára küldik, a Szigetre, hogy az újjonnan épülő kolostor körüli kertet gondozzák. -
Miután vizet adott Margit királykisasszonynak kitették a kolostorból.
A regula tiltása miatt Jancsi nem mehet be a kolostorba, így hát elválasztják anyjától, aki apáca lett. -
Jancsi már akkor a királykisasszonnyal álmodott, mikor még nem is találkozott vele.
"A szeme áhítattal tapad Margitka arcára. ...No nem sugárzott boldogabb emberre az égi nap azokban a percekben. Hogy ő adhatott innia! Hogy ott láthatta a kedves királyleány finom kis arcát közeles-közelről! Hogy az a két fekete szem egy pillanatra az ő szemébe nézett!" -
Miután a főtisztelendő fráter befogadta azután Jancsi is tagja lesz a szerzetesi rendnek -
-
Margitot apja a cseh királyhoz akarja adni, de Margit hűséges marad Istenhez és elutasítja a kérőt. -
Rudolf és János Bajcsy úrnál szálltak meg.
Bajcsy nagyon erősnek vallotta magát, így azért, hogy vissza szerezhessék a drágaköves kelyhet Jancsi megbírkózott Bajcsyval. Csak a szíjat fogták s úgy birkóztak, Jancsi "hátul ragadta meg a szíját mind a két kezével, s egyszer csak fölemelte úgy, hogy a két lába a gerendán kalimpált" Így hát Jancsi nyert. -
A királynak nagyon fájt, hogy fia ellen kellett küzdenie. -
Margit, hogy kibékítse egymással apját és bátyját, szokatlan kínzásoknak veti magát alá: sündisznóbőrrel borított ostorral vereti véresre a hátát.
"Szenvedni akarok a bátyámért, az atyámért. Talán a mindenlátó jó Isten reám néz, és megkönyörül az én szenvedésemért ezen a szerencsétlen országon!"
(Margit szerzetesi vezeklőöve van a képen) -
István nem akarta elűzni apját a trónról így abba hagyta a viszálykodást. -
Margitot testileg és lelkileg is megviselte a konfliktus, és az, hogy sanyargatta a testét, így hát lebetegedett és meghalt. -
Jancsi a kertben nevelődött liliomot helyezi a felravatalozott holtestre, mert úgy érzi, a liliom jól jelképezi Margit életét: minél nemesebb ugyanis egy növény, annál több szeméten kell nevelni - ahogy még azt annak idején az apjától megtanulta. "- Neked neveltem. Téged illet, Istennek lilioma!
S ahogy lehajolt, ajkát gyöngéden rányomta a halott hideg kis kezére."