-
1919 óta tekintjük tudományterületnek, mely két sajátossággal bír.
I. a vizsgálat tárgya
II. a vizsgálat módszere (kettős születés; vitákon keresztül fejlődik) -
1919-ben intézményesült Aberystwythben, a Woodrow Wilson Chair of International Politics tanszéken.
-
Ez volt a tudományterület alapkérdése Woodrow Wilson nyomán. A referenciapont pedig az együttműködésen alapult.
-
Ekkor zajlott az első nagy vita a liberalizmus és a realizmus közt. A realizmus az együttműködést a konfrontáción keresztül közelíti meg, középpontjában az államok érdekei állnak. A liberalizmus pedig az együttműködésre helyezi a hangsúlyt.
-
A második világháborút követően a nemzetközi szervezetek kezdtek megjelenni, mint a nemzetközi politikai viszonyok új szereplői.
-
Londonban is intézményesül, létrejött egy tanszék.
-
-
A második születés alatt egy tudománytörténeti váltás értünk. A tudomány új alapkérdése: Mi robbantja ki a háborút? Milyen motivációi vannak a különböző politikai szereplőknek?
-
Hans Morhenthau műve robbantotta ki az első ontológiai vitát a liberalizmus és a realizmus közt 1948-ban.
-
Az államok közti konfliktusokat kell nézni H. J. Morgenthau szerint, mi az oka egy háború kirobbanásának.
-
A második vita ismeretelméleti (episztemológiai) vita volt. A két szereplője a tradicionalizmus és a behaviorizmus volt. A behaviorizmus szerint a társadalmat tudományosabban lehet kutatni nem társadalomtudományi, hanem természettudományos eszközökkel.
A tradicionalizmus ezzel szemben kijelenti, hogy a társadalomtudománynak és a természettudománynak is megvannak a sajátosságai, így különböznek egymástól. -
Quincy Wright a behaviorizmus képviselője 1960-as a Chicago-i Egyetemen a háborúkat a statisztika módszereivel tanulmányozta
-
Az 1970-es években jelentek meg a társadalmi szereplők a nemzetközi politikai életben, pl.: NGO-k
-
A harmadik nagy vita ontológiai (lételméleti) vita volt a neomarxizmus és a neoirányzatok között (neoliberalizmus, neorealiizmus). A neomarxizmus megkérdőjelezi az együttműködést és a konfrontációt, helyette az egyenlőséget helyezi előtérbe.
-
A nemzetközi politika világát a világgazdaság struktúrájába ágyazottan, a világméretű egyenlőtlenségeket középpontba állítva tárgyalja.
-
1979-ben Kennet N. Waltz kopernikuszi forradalmat hajt végre a nemzetközi politika magyarázatában. Theory of International Politics könyvében.
-
1990-es évektől pedig az egyén is a nemzetközi jog alanyává válhat
-
A negyedik vita episztemológiai vita volt a racionális irányzatok, valamint a konstruktivizmus közt. A racionális irányzatok költség-haszon elemzéssel foglalkoznak, ezt kérdőjelezi meg a konstruktivizmus, mely szerint a társadalmi világot nem objektív tények alkotják.
