-
A vesztfáliai béke után létrejövő modern nemzetállamok hatására, Jeremy Benthon kezdte el használni a "nemzetközi" szót.
-
A 18.században történő, Európa történetének meghatározó eseménysorozatának két fő hatása volt a politikai gondolkodásra. Az egyik, hogy a népszuverenitásának elvének a megjelenése volt, a másik pedig, hogy az emberek rájöttek, hogy a politikai változás egy természetes dolog, amelyben a társadalom mozgásban van.
-
A nemzetközi politikai viszonyok tudományterülete az I. világháború után kezdett kialakulni
-
A nemzetközi politikai viszonyok tudományterületének kialakulását az 1919-es évre tesszük. Kialakulásának oka az volt, hogy minél többet akartak megtudni a nemzetközi politikai viszonyokról és a háborúk okairól az emberek
-
1919-ben létrehozták Walesben az első olyan tanszéket, amely a háború kitörésének okaival foglalkozott. Ezt tartjuk az első olyan eseménynek , amely a tudományág intézményesülésének érdekében tett legelső lépések voltak.
-
A nemzetközi politikai viszonyok történelmében az első nagy vita ekkor következett be, amely egy ontológiai vita volt a liberalizmus és a realizmus között. A két ideológiának vezetőegyéniségei Carr és Morgenthau voltak. A liberalizmus arra kereste a választ, hogy hogyan kerülhetjük el a háborút, míg a realizmus arra próbált rávilágítani miért van háború és hogyan viselkednek az államok.
-
Ebben az időben kapcsolódnak be a nemzetközi politikai viszonyokba az államok feletti szereplők pl. nemzetközi szervezetek , így a multilaterális diplomácia is megjelenik
-
A II. világháború után elkezdődő dekolonizációs folyamat beindulásának hatására az eurocentrikus tudás és a nyugati lineáris fejlődés tendenciája megborult. A megborult tendenciába illeszkedik be a nemzetközi politikai viszonyok egy új, kisebb tudományként.
-
A második világháború alatt a tudományág egy szerkezetváltozáson ment keresztül, ami által jobban kezdett kötődni az egzaktabb tudományágakhoz. Új célként a háborúk mögötti motivációk megértését tűzték ki, amivel az egész tudományt újjászervezték. A nemzetközi politikai viszonyok második születését Hans Morgenthau és a Politics Among Nations könyvéhez kötjük.
-
A tudományág történetében bekövetkezett II. nagy vita egy episztemológiai vita volt a behaviorizmus és a tradicionalizmus között. Fő kérdése, hogy milyen módszereket lehet alkalmazni a nemzetközi politikai rendszerre, a politikatudomány tekintetében.
-
A III. nagy vita a neoliberalizmus és neorealizmus között vívott ontológiai vita. A neorealizmus a rendszerelméletet állította központba, amely nem a szereplők szintjén vizsgálódott. Itt a nemzetközi rendszer struktúrája lett a meghatározó fogalom. Ezzel szemben állt a neoliberalizmus elmélete.
-
A gazdasági globalizáció hatására a társadalmi szereplők is belépnek a nemzetközi politikai viszonyokba. Megjelennek az NGO-k, illetve a civil társadalom is, mint szereplő
-
Kenneth Waltz könyvében megfogalmazza az úgy nevezett " nagy törés " elméletég, miszerint a nemzetközi politika tárgyát két rendezőelv választja el. Az egyik az államon belüli anarchia, a másik pedig az államok közötti anarchia.
-
A racionális irányzatok és a konstruktivizmus episztemológiai vitája. A konstruktivizmus lényege, hogy el kell hagyni a pozitivista irányzatokat, amelyek objektív, empirikusan igazolható tényekre vezetik vissza az elméleteket. Hangsúlyozza a különbséget a társadalmi és a környezeti tényezők között.
-
Az egyén megjelenik, mint szereplő a nemzetközi politikai viszonyokban pl. nemzetközi jog alanya
