-
Rendszerváltás
Évtizedes távlatú gazdasági és politika okok folytán 1989. október 23-án Szűrös Mátyás kikiáltotta a Harmadik Magyar Köztársaságot.
Ez politikai és gazdasági rendszerváltást is eredményezett. Többpárt-rendszer és piacgazdaság -
Period: to
Az első ciklus jobboldali kormányai
A kormány nehéz gazdasági helyzetben vette át az ország irányítását, 1989-es infláció 17%-os volt az előző évhez képest.
A gazdasági rendszerváltást azt jelentette, hogy a nem versenyképes termelést meg kell szüntetni. Ez hatalmas munkanélküliséget okozott.
Az infláció leginkább az energiaárakon mutatkozott meg, 1991-ben ez 81% volt, összesen 35%.
A ciklus végére az infláció 18,8% volt, az élelmiszer árakon belül a legmagasabb, 23,4% Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html -
Taxisblokád
Kuvait iraki lerohanása 1990-ben az olaj világpiaci árának megugrását eredményezte. Ennek következtében Magyarországon 1990-ben a háztartási energia és az üzemanyag fogyasztói árszínvolnal emelkedése 27,6 illetve 28,3% volt. -
Period: to
Horn-kormány
-
Bokross-csomag
Az ország fizetőképességének megőrzése érdekében a pénzügyminiszterről elnevezett intézkedés lépett életbe
Az infláció mértéke 1995-ben: 28.2%, a legmagasabb az élelmiszerek és az energiaárakban; 31. illetve 50%
A ciklus végén, 1998-ban már csak 14,3% volt
Forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html -
Period: to
Első Orbán-kormány
A jobboldali kormány alatt az infláció mértéke évről-évre csökkent, a ciklus végén csupán 5,3% volt. A fogyasztói árszínvonal a legmagasabb az szeszesitalok piacáb volt a legmagasabb; 9,7% 2002-ben -
Period: to
Baloldali kormányok 2002-2010
2002: 5,3%
2004:6,5%
2007-ben kiugró, 8,0%-os infláció figyelhető meg, ez a háztartási energia árakban 24,6% volt az élelmiszer árakban 11,1%
A Bajnai-kormány utolsó évében 4,9% volt -
Csatlakozás az EU-hoz
2004-ben csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz. A belépessél kötelezettséget vállaltunk, hogy nem meghatározott időben csatlakozunk az euró-zónához. Ehhez meg kell felelni az un. konvergencia kritériumoknak. Az egyik hogy; az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját.
Az infláció 2004-ben 6,8% volt -
Period: to
2008-2009-es gazdaság világválság
A világválság az inflációs adatokban nem mutatkozik meg Magyarországon, az infláció ekkor 6,1 és 4,2% volt -
Period: to
Orbán-kormányok
2010-től kezdve 2020-ig nem találkozunk kiemelkedő inflációs adatokkal. Kivételt képez a szeszesital és a dohánytermékek piacia, ahol a legtöbb évben 10% körüli árszínvonal emelkedés figyelhető meg. Hozzájárult ehhez az EU szabályozása is -
Rezsiár csökkentés
2013-ban a második Orbán-kormány a rezsiárak csökkentées mellett döntött.
2013-tól 2021 a háztartási energia árszínvonal növekedése nem haladta meg az 1,4%-ot. Sőt több évben csökkent is az árszínvonal az előző évhez képest
jelen esetben az energia piacon megnőttek az árak, ám Magyarországon az árszabályozás miatt ez az egyensúlyi ár alatt van a piaci ár
https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.htmlb -
Koronavírus-járvány
A COVID-19 járvány gazdasági következményei közé tartozik a termelés leállása 2020-ban. Ezt követően 2021-ben egy gyors visszapattanás történt. Ennek következtében megnőtt az enregiaárak iránti kereslet, amely az árszínvonal növekedését eredményezte. Ennek hatása átgyűrűzött a többi piacra is.
Az élelmiszer piacán 2020-ban 7% volt az infláció
2021-ben az üzemanyag árak 9,6% al emelkedtek