Az első világháború

Szerbia születése

Jul 13, 1878

1878-ban jön létre Szerbia, mely 1882-től önálló királyságként fut. Létrejönnek szerb nacionalista csoportok, ilyen a Fekete Kéz is.

Schlieffen-terv

1914

A háború elején szinte csak Németországnak van terve, mely szerint lerohanja Franciaországot, majd keleten segít az OMM-nek az oroszok ellen.

Szarajevói merénylet

Jun 28, 1914

Ferenc Ferdinánd Habsburg trónörökös Bosznia Hercegovinába utazik, ahol a Fekete Kéz merényletének áldozata lesz. Gyilkosa Gavrilo Princip.

A világháború kitörése

Jul 28, 1914

Mivel a szerbek nem engedték, hogy az osztrákok is részt vehessenek a trónörökös halálának nyomozásában, erre hivatkozva az osztrákok hadüzenetet küldenek.
Az egyik oldalon az Antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország) a másik oldalon pedig eleinte a Hármas Szövetség áll (Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország).

Csatlakozások

1915

Olaszország végül az Antant oldalán száll be a háborúba, míg Bulgária a központi hatalmak seregét erősíti

Ypern-i gáztámadás

Apr 22, 1915

Itt volt az első súlyos gáztámadás, amely több mint 10 ezer halottat követelt áldozatul. A németek fejlesztették ki és magukénak mondhatják az első sikeres gáztámadást, mely több sikertelen próbálkozás után itt sikerült először. Ezek után a többi nagyhatalom is fejlesztett ki és vetett be harci gázokat.

Verdun-i vérszivattyú

Period: Feb 21, 1916 to Dec 18, 1916

A háború egyik legvéresebb csatája zajlott Verdunnél, Franciaországban. Több mint negyedmillió halott és félmillió sebesült lett a veszteség, a legtöbb a britek részéről. Decemberig a németek hatalmas erőkkel vonultak előre, majd december 11-én megindult a francia ellentámadás amellyel egészen a kezdőállásaikig szorították vissza a németeket, akik kénytelen voltak visszavonulni.
Júliustól novemberig zajlott a Somme-i csata, ahol a veszteségek meghaladták a másfél millió főt.

Korlátlan tengeralattjáró háború

Feb 1, 1917

1915-ben a németek elsüllyesztik a Lusitania-t, amelyen amerikai állampolgárok is utaznak. Ezek után alakul ki a korlátozott tengeralattjáró háború, amikor még a hajók átvizsgálás után tovább hajózhatnak. 1917-ben pedig a németek korlátlan tengeralattjáró háborút hirdettek, mely során minden figyelmeztetés nélkül kiiktatták a hajókat. Ezzel azt a célt akarták elérni, hogy az amerikaiak ne tudjanak ellátmányokat és fegyvereket küldeni az Antant csapatainak.

Amerika belép

Apr 6, 1917

1917-ben lépett be az USA a háborúba, de katonáik csak 1918-ra érnek be. Belépésüknek több előzménye is volt, például, hogy a németek elsüllyesztették a Lusitania-t és hogy a német külügyminiszter, Zimmermann, próbált Mexikótól segítséget kérni.

Breszt-Litovszki béke

Mar 3, 1918

Oroszország a Központi Hatalmakkal kötött békét, mely során visszaadta az általa elfoglalt területeket, felfüggesztette az Antattal a szövetségét, sőt még a németek új határait is elfogadta, mely során sok területet veszített.

Második marne-i csata

Jul 15, 1918

Ez volt Németország utolsó próbálkozása. Mivel a hátországok már kimerültek a központi hatalmak részéről, így nem volt esély a háború győztes kimenetelére az ő szemszögükből.
A csatában, amely július 15.-én kezdődött, a németek megpróbálták elfoglalni Párizst, de a francia és amerikai csapatok megvédték a francia fővárost.

OMM fegyverszünet

Nov 3, 1918

Először az Osztrák-Magyar Monarchia kért fegyverszünetet, Padovában. A magyar csapatok eléggé előrehaladtak Olaszországban, de keleten nagy frontbarátkozások voltak főleg az oroszokkal.

Német fegyverszünet

Nov 11, 1918

Az osztrák-magyar fegyverletétel után 8 nappal a németek is emellett döntöttek. Katonáik kimerültek, parancsokat is megtagadtak, így Compiegne-ben ők is fegyverszünetet kértek.

Trianoni békediktátum

Jun 4, 1920

A magyarokkal szemben büntetést határoztak meg az első világháború után, mivel abból vesztesként kerültünk ki. A delegációnkban volt gróf Teleki Pál földrajztudós és Apponyi Albert politikus. Közösen mutatták be a vörös térképet, amivel a magyarság határon túlra kerülését mutatták be. Ezen kívül sok más érvet is felhoztak, ám a büntetésen nem tudtak enyhíteni. 3,5 millió magyar ember került a határon túlra, ezzel a lakosság 1/3-a kisebbségi körökbe került.

Az orosz polgárháború kitörése

19,017

1917-ben Oroszország kilépett a háborúból, mert polgárháború tört ki. Márciusban csak a cári rendszer bukott meg, majd az ideiglenes kormány helyett a bolsevikok (kommunisták) proletárdiktatúrát alakítottak ki egy fegyveres puccs segítségével. A polgárháború ezek után a Vörösök (bolsevikok) és a Fehérek (cárhűek) között zajlott és kommunista győzelemmel zárult.