-
A forint 1946. évi bevezetése után, az újjáépítés éveiben, jelentős volt az infláció. 1952-ben a fogyasztói árak mintegy 250 százalékkal voltak magasabbak, mint 1946-ban.
-
- július 10-én döntött világrekordot a magyar infláció, ugyanis ezen a napon 348,46%-os pénzromlás következett be, vagyis az árak 11 óra alatt a duplájukra nőttek.
-
- augusztus 1-jén jelent meg a pénzpiacokon az új valuta, melynek átváltása során 400 000 kvadrillió pengőért adtak egyetlen 1 forintos pénzérmét. A Nagy-kormány pénzügyi reformja legyőzte a történelem addigi legnagyobb inflációját.
-
1952 után, az addigra létrejött szocialista tervgazdálkodás viszonyai között egészen 1968-ig árstabilitás volt, az életszínvonal emelkedett.
-
Az átlagos életszínvonal 3-4-szeresére nőtt, a GDP megkétszereződött, emelkedett a reálbér, a reáljövedelem és a lakosság fogyasztása
-
Az 1989 utáni hat év során a piacgazdaságra való áttérés nehézségei miatt több száz százalékos volt az infláció, a GDP, a reálbérek mint egy 20 százalékkal csökkentek. Az éves átlagos pénzromlás kb. 25% volt.
-
63%-os infláció, a forint erősen leértékelődött, míg 1990-ben 1$ 62 ft, addig 2000-ben már 285 ft volt.
-
Ezután az ország visszaállt a növekedési pályára, és lassult az infláció. 2008 után, alapvetően a világgazdasági változás hatására újabb nehézségek adódtak, a növekedés megtorpant, de az infláció így is 3-4 százalékos maradt.
-
2014-ben a fogyasztói árak az előző évhez viszonyítva átlagosan 0,2%-kal csökkentek, szemben a 2013. évi 1,7%-os növekedéssel.
