-
Az élet feltehetőleg körülbelül 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelent meg a Földön. A legidősebb fosszíliák baktériumokra és kékmoszatokra emlékeztetőek, de azokkal nem azonosítható gömbszerű mikrostruktúrák.
-
A Mezozoikum a dinoszauruszok nagy korszaka, melyek a vizet, a szárazföldet, de még a levegőt is meghódították. A Triászban elkezd az addig egységes Pangea szuperkontinens feldarabolódni. A növényvilágban megjelennek a nyitvatermők, illetve a Kréta végén már megtaláljuk az első méhlepényes emlősöket is. Azonban ezt a földtörténeti Időt is egy nagy kihalási esemény zárja, körülbelül 65 millió évvel ezelőtt.
-
A Kainozoikum első időszakában, az ún. paleogénben a növényvilágban megjelennek, majd dominánssá válnak a zárvatermők. Az állatok körében pedig az emlősöké lesz a főszerep, nagy diverzitásban jönnek létre új fajok.
-
Az ún. neogén két földtörténeti korra tagolható, a pleisztocénre, ami az utolsó nagy földi eljegesedés korszaka, illetve a holocénre, melyben ma is élünk. Ekkora érünk el tehát az élet különböző állomásain keresztül a jelenlegi állapotra, ahol a főszerepet már egyértelműen az ember játssza az élővilágban.
-
-
A földtörténeti óidőben a tengerek benépesültek különböző meszes vázú élőlényekkel. Az Ordovicium végén megjelentek az első szárazföldi növények, a mohák. Ez első állat, amely kilépett a szárazföldre a Devon végén jelent meg, ez volt a kétéltű Ichthyostega. A Permben már hüllők, illetve repülő életmódot folytató rovarok is feltűntek, ám a Perm-Triász határon bekövetkezett a földtörténet egyik legnagyobb kihalása, mely során a fajok 80-95%-a kihalt.
