-
Szegény református családba született. Szüleinek kései gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek
-
Hogy szülei anyagi helyzetén könnyítsen, a tanulás mellett tanított is, és az iskolában lakott.
-
Házasságon kívül született leány volt, az anyakönyvbe így írták be nevét: „Szakmári Erzsébet fattya”. Az árva helybéli lány Nagyszalontán ment feleségül Arany Jánoshoz. -
1863-ban Nagyszalontán férjhez ment Szél Kálmánhoz, a helyi református paphoz. Házasságukból egy leánygyermek született 1865. július 24-én, Szél Piroska. -
Apjának kiemelkedése a paraszti sorból még bizonytalan volt, de ő már a kezdetektől fogva értelmiségi pályára készült. Gyermekkorának egyéniségformáló polgári légkörét erősen módosította, illetve az átlagos értelmiségi szint fölé emelte apjának költő és irodalmár volta, illetve az is, hogy apja bizonyos mértékig (vitatható nemességük tudata ellenére) mindvégig kötve érezte magát a parasztsághoz, amelyből származott. -
A Toldi Arany János elbeszélő költeménye, mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is. -
Szalay László elhunytával a Magyar Tudományos Akadémia titkára lett 1865. január 26-tól, majd az új alapszabályok kihirdetése után, 1870. január 17-én a közgyűlés főtitkárrá nyilvánította.
-
Petőfi téri Petőfi-szobor avatásán fázott meg, és az azt követő tüdőgyulladásban hunyt el, 65 éves korában.