Alan Turing (1912-1954)

  • Period: to

    Alan Turing

    A számítás technika és a kódfeltörés atyja.
  • Első iskola

    Első iskola
    Szülei a St. Michael's-be íratták be, hatéves korában. Az iskola igazgatónője korán felfedezte zsenialitását, akárcsak későbbi tanárai a Marlborough College-ban (ez egy zártkörű, tandíjköteles középiskola). Itt voltak első problémái is dekadens viselkedése miatt.
  • Különc kerékpáros

    13 évesen a Sherborne-internátusban tanult tovább, ekkor már a helyi újságba is bekerült a tehetséges fiú: ekkoriban ugyanis általános sztrájk volt Angliában, és 60 mérföldet kerékpározott az iskoláig, éjszakára egy fogadóban megszállva.
    Turing tudományok iránti érdeklődését nem méltányolták Sherborne tanárai és igazgatói, akik nagyobb hangsúlyt helyeztek a klasszikus humán képzésre, mint a tudományosra. Ezek ellenére Turing folytatta figyelemre méltóan eredményes tanulmányait.
  • Ifjú Turing

    Ifjú Turing
    1928-ban, 16 éves korában találkozott Albert Einstein munkásságával, és nemcsak hogy megértette, hanem egy olyan szövegből, amely nem szögezi le ezt egyértelműen, a newtoni mozgástörvények Einstein általi kétségbe vonását is levezette.
    Newton
  • Cambridgei évek

    Mivel nem szerette a klasszikus humán tantárgyakat Turing megbukott az érettségin több alkalommal is. Ennek ellenére a felvételi bizottság meglátta benne a zsenialitás szikráját, így a Cambridge-i Egyetem-en a King's College-re felvételt nyert. Turing itt tanult 1931 és 1934 között, majd a King's College tagjaként kapott ösztöndíjat. Főként a logika és a valószínűségszámítás érdekelte. A tudós mindezt a „Kiszámítható számokról” szóló, 1936 decemberében megjelent dolgozatában vetette papírra.
  • Princetoni évek

    1938-ban tudományos fokozatot (PhD) szerez a Princetoni Egyetemen, ahol Alonzo Church a tanára, s az első elméleti munkák (Turing-gép, számelmélet, logika, algebra) már készen vannak. Diplomamunkáját az aktív gépes adatfeldolgozásból írta Systems of Logic Based on Ordinals címmel. Ebben a munkájában olyan matematikai problémákról is ír, amik nem kiszámíthatóak, akármennyi idő és memória is áll rendelkezésre.
    Princeton
  • A kódtörés

    1939 őszén, a második világháború kitörésekor a Government Code and Cypher School-ba kerül, a Bletchley Parkba. A második világháború alatt nagyon fontos résztvevője volt annak a Bletchley Park-i kódtörő csoportnak, amely a nácik hírhedt Enigmáját törte fel. Elősegítette matematikai megérzéseivel mind az Enigma kódjainak feltörését, mind a Hal nevű távíró rejtjeleinek megfejtését. A távíró éles elméjű megoldásai hasznára voltak a Colossus nevű digitális számítógép megalkotásakor.
  • A háború után

    A háború után
    1945 és 1948 között Londonban, a National Physical Laboratoryban, az ACE programon dolgozott és közben elméleti munkákat publikált programozásról, neurális hálókról, mesterséges intelligenciáról. A mesterséges intelligencia egyik első elméleti megalapozója volt. 1947-ben jelent meg Lecture on the Automatic Computing Engine című munkája, amiben elsőként írt „számítógépes intelligenciáról”. Közben atletizált is, az 1948-as londoni olimpián való részvételét sérülés hiúsította meg.
  • Manchester University, Turing teszt

    1948-ban Newman meghívására helyettes igazgató lett a Computing Machine Laboratory-nak Manchesterben. Rövid karrierjének további szakaszát a Manchester University-n töltötte. Kollégáival közösen itt dolgozták ki a legkorábbi digitális, tárolt programú számítógépek egyikét, a Manchester Mark 1-et. 1950-ben jelentette meg később híressé vált írását, Computing Machinery and Intelligence címmel, amiben elsőként írja le a Turing-tesztet, amivel el lehet dönteni, hogy egy gép gondolkozik-e.
  • Biomatematika

    1951-től 1954-ig a biomatematika foglalkoztatta, különös tekintettel a morfogenezisre. A morfogenezis kémiai alapjai címmel 1952-ben cikket jelentetett meg, ahol lefektette a természetes minták képződésére vonatkozó elméletét. Leginkább a Fibonacci-számok növényi struktúrákban való előfordulása izgatta. A biológiai növekedésre vonatkozó számításait a Computing Machine Laboratory Ferranti Mark I számítógépén végezte, ami a kereskedelemben kapható első, tárolt programú számítógép volt.
  • Üldöztetett zseni

    Angliában Turing életében a homoszexualitást betegségnek tekintették. 1952-ben partnere betörőket segített a matematikus házába. Turing ezért feljelentést tett. A nyomozás során beismerte, szexuális kapcsolatban állt a fiatalemberrel. Vád alá helyezték, elítélték, választhatott börtön és hormonkezelés között. Az egy éven át tartó kezelés mellett döntött. Az ügy miatt kódtörői állását elvesztette. 1954. június 8-án a takarítója talált rá holtan, ciánmérgezésben halt meg.
  • Bocsánatkérés

    2009 szeptember 11-én Gordon Brown brit miniszterelnök bocsánatot kért a mindenkori kormány nevében azért a visszataszító bánásmódért, amelyben a tudóst részesítették annak idején a hatóságok, és ezzel halálba kergették.
  • Királyi kegyelem

    2013 december 23-án utólagos királyi kegyelemben részesült. 2019 júliusában a Bank of England bejelentette, hogy Turing arcképe szerepel a tervezett új 50 fontos bankjegyen.
    BBC