-
Az ókori ember már nagyon sok anyagot ismer és használ. Ez a tapasztalatgyűjtés időszaka. Már foglalkoznak textilfestéssel, üveggyártással, kohászattal, ismerik a fermentációt, sört, élesztőt állítanak elő. A szépítőszerek használata is elterjedt, arc- és szemfestékeket használnak és rendkívül sok gyógymódot ismertek.
-
A szerves kémia kialakulásának oka és mérföldkövei
-
A jatrokémia legjelentősebb képviselője Paracelsus volt. A jatrokémia korai időszakában az alkímiával együtt létezett és elsősorban új gyógymódok, és gyógyszerek kifejlesztésével foglalkozott. Sok fogalmat vezettek be (sav, só, bázis) és új anyagokat is felfedeztek.
-
Az alkimisták mindenekelőtt aranyat szerettek volna előállítani, de e tevékenységük során sok hasznos dolgot felfedeztek. Sok laboratóriumi eszközt ekkor alkottak meg és sok gyakorlatilag hasznos módszert dolgoztak ki. (cukorgyártás, papírgyártás, fémkohászat)
http://ebredezok.hu/2014/07/magia-gyakorlata-az-okori-egyiptomban-ii/ -
Lavoisier vizsgálni kezdte az élő szervezetek által termelt anyagok összetételét és megállapította, hogy nagyrészt szénből, hidrogénből, oxigénből és nitrogénből állnak. Az oxigén 1789-ben történő felfedezésével pedig megdöntötte a flogiszton elméletet. Nevéhez fűződik még többek között az anyagmegmaradás törvénye is.
-
A 1800-as évek elejéig az akkori tudósok úgy gondolták, hogy a szerves vegyületeket nem lehet előállítani egyszerű kémiai reakció segítségével, mivel azok csak élő szervezetekben alakulhatnak ki életerő segítségével.
-
Fontos szerepet játszott a szerves kémia rendszerezésének első időszakában, a kémia biológiai alkalmazásában, a kémia oktatásának fejlesztésében és a mezőgazdasági kémia alapelveinek lefektetésében
http://www.matud.iif.hu/2013/11/13.htm -
Berzelius 1806-ban megjelent könyvében használta először a szerves (organikus) kémia elnevezést. Az élőlényeket felépítő és az azok által termelt anyagokkal foglalkozó tudományt szerves
kémiának nevezte el. Minden egyéb anyagokkal foglalkozó kémiát,
pedig anorganikus, azaz szervetlen kémiának nevezett el. -
Wöhler német kémikus a vis vitalis elméletet 1828-ban, a csakugyan szerves anyagnak tartott karbamid szervetlen anyagokból történő előállításával döntötte meg.Nincs
elvi különbség az élő és az élettelen anyagokat alkotó vegyületek között! -
1858: Butlerov, Cooper, Kekulé megakotja a szerkezettant. A szénnek vegyületeiben négy vegyértékkel kell rendelkeznie. A molekulákban az atomok meghatározott rendben kapcsolódnak egymáshoz.
-
1865-ban Kekulé felismerte, hogy a szénatomok
gyűrűvé is összekapcsolódhatnak. Munkássága a szerves vegyületek szerkezetének megismerését tette lehetővé, ami a szerves kémia forradalmát hozta magával. -
A szénvegyületek modern szerkezetelméletének kialakulásához nagyban hozzájárult Le Bel és van't Hoff (1874) tétele, mely szerint a szénatom négy vegyértéke a "telített" vegyületekben tetraéderes térorientációjú. Vagyis: a szénatom vegyületeiben mindig négy vegyértékű; ez a négy vegyérték egymással egyenértékű; a szénatom négy vegyértéke a telített vegyületekben tetraéderes térorientációjú; a szénatomok egymással is kapcsolódhatnak, lánc vagy gyűrűs szerkezetű molekulaváz kialakulása közben.
