-
1613-1645 1606-ban, a Godunov-ház kihalásával a Romanovok újból visszatérhetettek a cári udvarba. Hermogen pátriárka támogatásával Mihail Fjodorovics 1613-ban elnyerte az orosz koronát, azonban Mihail Fjodorvics nem akarta elfogadni azt. Végül édesanyja, Kszenyija Ivanovna Sesztova rábeszélésére mégis útra kelt a kosztromai Ipatyev kolostorból, hogy megkoronázzák. Ezzel vette kezdetét a Romanov-dinasztia közel háromszáz éves uralma.
-
1645 - 1676 I. Mihály cár egyetlen felnőtt kort megélő fia.
A melegszívű cár több mint harminc évig kormányozta a birodalmat; azonban számos gyermeke közül mindössze három fiú volt egészséges és uralkodásra alkalmas. -
1676-1682
I. Alekszej első feleségétől származó fia. -
1682-1689
Mikor III. Fjodor halála bekövetkezett még gyerek volt, így régenst kapott. Szofja Alexejevnát, aki minden hatalmat magához ragadott. -
1689-1725
III. Fjodor cár fia. Megalapítja Szentpétervár városát 1703-ban.
V. Iván halála után egyeduralkodóként kormányozta Oroszországot. -
1725-1727
I. Péter házastársa. Csak nagyon nagy küzdelmek árán került trónra. Nem foglalkoztatták a kormányzás terhei, idejét inkább az udvari mulatságokban töltötte. -
1727-1730
Alekszej Petrovics cárevics fia. -
1730-1740
V. Iván lánya.
Eredeti nevén: Anna Ivanovna Romanova
Nem szülttek gyermekei így unokaöccsét jelölte meg VI. Ivánt. -
1740-1741
I. Péter és I. Katalin leánya Erzsébet a katonaság segítségével megbuktatta. -
1741-1762
-
1762-1796
Uralkodása alatt a gazdasági fejlődés folytatódott. Európa befolyása megnövekedett és az egész birodalom hatalmas kultúrális változásokon ment keresztül. -
1762
Felesége II. Katalin későbbi cárnő buktatta meg. -
1796-1801
III. Péter és II. Katalin gyermeke.
I. Pálról maga az édesanyja terjesztette azt, hogy törvénytelen gyermek, mivel II. Katalin puccsal került a trónra, ráadásul nem is volt orosz származású, s így megerősödni vélte a saját jogát a trónra a fiáéval szemben. -
1801-1825
I. Sándor uralkodásának legfontosabb eseménye a napóleoni háborúk volt. I. Napóleon francia császár 1812-ben támadta meg Oroszországot, s egészen Moszkváig nyomult előre. A várost a visszavonuló oroszok felgyújtották, és hamarosan a francia császárnak a tél beállta miatt el kellett hagynia az országot. Visszavonulás közben az orosz csapatok a francia hadsereg jó részét megsemmisítették; s a cár ezáltal nagy népszerűségre tett szert. -
1825-1855
I. Miklós cár 1825-ben foglalta el az orosz trónt egy kisebb lázadás közepette. A felkelést leverte, majd befejezte a Palota tér építését, mely még bátyja országlása alatt kezdődött meg. 1830-ban felszámolta a lengyel felkelést, 1848-ban az osztrákok oldalán avatkozott bele a magyar szabadságharcba, majd halála előtt, 1853-ban elkezdte a krími háborút, amely végül az oroszok vereségével fejeződött be. -
1855-1881
. A cár legidősebb fia meghalt 1865-ben, ráadásul az uralkodó el akart válni a feleségétől, hogy elvehesse szeretőjét. A válás engedélyezését nem sikerült elérnie, így csak 1880-ban, Marija Alekszandrovna cárné halála után vezethette oltár elé szeretőjét, akitől akkora már több gyermeke is született. A frigy az egyház beleegyezése híján morganatikus volt; Jekatyerina Mihajlovna Dolgorukova hercegnő nem viselhette a cárnéi rangot. A cár életét egy merénylő oltotta ki 1881-ben. -
1881-1894
III. Sándor cár alatt Oroszország gazdasága megerősödött és ipari fejlődés indult el. Ekkor jelent meg a rendőrállam fogalma a kormányzásban, a cenzúra is megszigorodott. Az uralkodó egy vonatbaleset eredményeként fellépő betegség következtében halt meg 1894-ben családja körében nyári palotájában. -
1894-1917
1917-ben az uralkodó miniszterei és más politikusok nyomására lemondott; a Romanov-ház több mint háromszáz éves uralma véget ért. Az ország államformája rövid időre köztársaság lett, melyet az Ideiglenes Kormány irányított.
1917-ben a jekatyerinburgi Ipatyev házban gyilkolták meg az utolsó cári családot. 20 percig tartott a gyilkosság. A Romanovok halála egy olyan dinasztia végét jelentette, melynek története 1613 júliusáig, Michail Romanov megkoronázásáig nyúlik vissza.
