-
Azt nem tudjuk, hogy mikor használtak először fémpénzt, de az erre vonatkozó első írásos
feljegyzések az ókori Mezopotámiából i.e. 3000 körüli időszakból származnak. Az ékírások tanúsága
szerint a fizetéseket akkor már meghatározott súlyú ezüsttel, az úgynevezett sékellel bonyolították le. -
A bronzkorban az egységes öntőformával készített réz- és bronzöntvények terjedtek el fizetőeszközként, a Krisztus kora előtti és utáni évszázadokban pedig a fűszer volt a legelterjedtebb árupénz. A feljegyzések szerint Attila másfél tonnányi borsot kért 408-ban Róma váltságdíjaként. Franciaországban még ma is lehet hallani hogy „drága, mint a bors”, míg Angliában a „borsszembér” kifejezés egy minimális bérdíjra használatos.
-
A nemesfémek terjedésével egyre inkább érme formájúvá vált a fizetőeszközök alakja. Ennek köszönhetően mindinkább be tudta tölteni a pénz funkcióit. Az első egységes pénzérmét Lüdia területén adták ki a Kr. e. 7. században. A pénzérme ötletét átvették a görögök is, először rézből, majd vasból verték azokat. Később ezüstből készültek, majd II. Fülöp makedón király vert aranyból pénzt. A fémpénzt a rómaiak is átvették, elterjesztve azt egész Európa területén. -
A X. században
a kínai kormányzat csekély értékű, de súlyos vaspénzeket bocsátott ki. Az emberek a
kereskedőknél hagyták ezeket az érméket, és inkább azokat a kézzel írott elismervényeket
használták, amelyeket az érmék helyett kaptak. -
A XI. század elején a nyomtatott nyugtákat
hivatalosan is pénznek nyilvánították és rögzített értékkel ruházták fel. -
A mai értelemben vett csekk Hollandiában alakult ki a XVI. században. Az első csekk ún.
nyugtacsekk volt: a fizetés helyett nyugtát adtak az eladónak, amelynek összegét az a bankárnál
felvehette. A letétkezeléssel hamarosan iparszerűen kezdtek el foglalkozni az ún. Kassier-ek. A csekk
csak később, a XVIII. században terjedt el Angliában (a többi állam innen vette át), ahol a csekk
bankra intézvényezett látra szóló váltó volt. -
Angol kereskedő, a
londoni tőzsde megalapítója. Kölcsöneivel, üzleti és
diplomáciai szolgálataival nagy mértékben támogatta VI.
Eduárd angol királyt és I. Erzsébet angol királynőt
(Wikipedia). Nevét a róla elnevezett törvény tette ismertté. -
A rosszabb pénz mindig kiszorítja a forgalomból a jó pénzt, így valójában csak az egyik fém
működik kettős pénzrendszer esetén is. A gazdasági szereplők ugyanis a lehető legtöbb tranzakciót,
legfőképpen az állammal szembeni kötelezettségeiket igyekeznek a rossz pénzben teljesíteni, s jó
pénzt eltenni későbbre. -
Egyike a világ legnagyobb részvénytőzsdéinek, amelyen a brit vállalatok részvényei mellett sok külföldi cég papírjai forognak (köztük például a magyar MOL, OTP Bank, Wizz Air). Az LSE-n 3233 részvénnyel kereskednek. -
A XVI-XVII. század már a hitelrendszer kialakulásának időszaka. Az áruforgalom állandó
növekedése növelte a szükséges pénzmennyiséget. Azonban a nemesfémek mennyisége nem
növelhető korlátlanul, és ismétlődően relatív pénzhiány alakult ki. Emiatt aztán az áruforgalom
lebonyolítása korlátokba ütközött, elkerülhetetlenné vált a hitelben történő értékesítés. Ez a
hitelviszony a pénz fizetési eszköz funkciójának megerősödését jelentette. -
A kereskedelmi forgalomban alkalmazott váltó (az ún. kereskedelmi váltó) később alakult ki a
középkori vásárokon, a váltó szabályait alkotó szokásjoggal együtt. A váltó kialakulása az ún.
forgatmánnyal vált teljessé, amely biztosította a forgalomképességet. Az első forgatmány Nápolyból
maradt fenn 1600-ból, mai alakja Franciaországban keletkezett: a franciák írták a forgatmányt a váltó
hátlapjára (en dos; endossement=hátirat). -
A legidősebb központi bank -
Az
állambankári feladatokat ellátó intézmények Európa-szerte az 1694-ben, magánbankként felállított
Bank of England példáját követték. A Bank of England, alaptőkéjét rögtön az alapítás után
kikölcsönözte a kincstárnak. Ennek fejében különleges jogosítványokat kapott, amelyeket időről időre
megújítva és kiszélesítve, fokozatosan, lépésről lépésre öltötte magára a modern jegybanki, illetve
központi banki funkciókat. -
A Delaware-i Híd Vállalat által 1836-ban kibocsátott 1 dolláros magánpénz 1841-ig volt forgalomban -
Csaknem bárki saját magánpénzt adhatott ki.
-
2000 után egyre növekvő mértékben számos, főleg digitális formájú magánpénz (virtuális pénz) van közforgalomban világszerte, dollármilliárdos nagyságrendekben. Az egyik legismertebb és legelterjedtebb magánpénz, a Bitcoin, aminek feltalálója, Satoshi Nakamoto egy 9 oldalas fehér könyvben[4] írta le az innováció szempontjából is forradalmi elosztott digitális főkönyveken alapuló fizetőeszközét.
