-
A mozik központilag meghatározott szempontok alapján költségvetési támogatásban részesültek, bevételük több mint 50%-át az állami támogatás tette ki. A mozik száma megközelítette a négyezret, így gyakorlatilag minden településre jutott egy mozi.
-
Moziüzemeltetési piac átalakulása
A változások közül kiemelendő, hogy a mozitermek száma a kilencvenes évek elején jelentősen csökkent, megjelentek a többféle szolgáltatást nyújtó multiplex mozik, és a mozipiac nagy része láncokba szerveződött. -
Az első multiplex mozi
Az első multiplex mozit a Hollywood Multiplex 1996-ban nyitotta meg a Duna Plazaban. A multiplex mozik a bevásárlóközpontokkal együtt fejlődve rohamosan terjedtek az
országban. -
II. törvény a mozgóképről (magyar filmtörvény)
A jogalkotó célként a magyar filmkultúra megőrzését, gyarapítását, terjesztését és oktatását, a nézőszám emelését, a megfelelő jogi háttér és pénzügyi források biztosítását jelölte meg. A magyar filmtörvény lefektette a mozgóképszakmai támogatási rendszer alapelveit, és a támogatások elosztásának szabályait, valamint a források elosztásért felelős intézményrendszert (Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.) hozott létre. -
A digitális vetítésre való átállás
-
Kevesebb, mint 400 mozi üzem Magyarországon
A mozihálózat Európa-szerte lényegesen ritkább mint például az Egyesült Államokban, de a magyarországi mozisűrűség (átlagosan kb. 25 000 lakosra jut egy mozi) még a nyugat-európai átlagnál (15 000 fő/mozi) is alacsonyabb -
A Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Zrt. (MNF) felállítása
Ez új alapokra helyezteAz MNF átvette a megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány vagyonát, tartozásállományát rendezte. Honlapja szerint az MNF „moziban bemutatásra kerülő egész estés játékfilmek, dokumentumfilmek és animációs filmek fejlesztéséhez, gyártás-előkészítéséhez, gyártásához és terjesztéséhez (marketing) nyújt támogatást.” A legtöbb, közelmúltban moziba kerülő magyar film kisebb-nagyobb mértékben részesült az MNF által megítélt támogatásból a magyar filmgyártást. -
Háttérbeszorulás
A filmforgalmazás kapcsán számos olyan vélemény fogalmazódott meg, hogy a magyar és az európai filmek háttérbe szorulását erősíti, hogy a filmek forgalmazására jelenleg alig lehet magyarországi forrásokból támogatást szerezni, így szinte csak olyan műveket
terjesztenek a forgalmazók, amelyekre van európai uniós külön támogatás. -
Az "Art" mozik szabályozása
-
A magyar filmtörvény módosítása
A mozinak 2015. december 31-től csak a mozgóképszakmai hatóság által ekként nyilvántartott, filmalkotások belépti díj ellenében történő nyilvános bemutatására rendszeresen vagy alkalomszerűen szolgáló helyiség minősül. A fenti módosítás révén a moziüzemeltetésre irányuló tevékenység bejelentés-kötelessé vált és különböző részletszabályok vonatkoznak rá.