SZDSZ Története

Kezdetek

1970

,,Demokratikus ellenzék születése" 1970-es évektől kezdődően.
1973-1985: A szamizdat-korszak

A szamizdat-korszak

Period: 1973 to 1985

Magyar "Demokratikus ellenzék születése"

Jan 9, 1977

Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta ‘77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. A későbbi demokratikus ellenzéknek ez az első szervezett politikai akciója.

SZETA Megalakulása

1979

A Szegényeket Támogató Alapot néhány másképp gondolkodó értelmiségi kezdte el szervezni 1979 késő őszén. Az alapító tagok az alábbi személyek voltak: Havas Gábor, Iványi Gábor, Lengyel Gabriella, Matolay Magdolna, Nagy András, Nagy Bálint, Pik Katalin és Solt Ottilia. Rajtuk kívül számos más aktivista is.
A szocialista rendszeren belüli szegénység a Kádári-érában tabutéma volt.
A rendszeres segélyezése mellett a tagok részt vettek számos ellenzéki megnyilvánulásban.

Beszélő megjelenése

1981

A folyóirat szerzői és szerkesztői közt volt a későbbi SZDSZ számos meghatározó politikusa, például Kis János, Kőszeg Ferenc, Haraszti Miklós, Solt Ottilia, Tamás Gáspár Miklós, Bauer Tamás, Pető Iván, Magyar Bálint, meg a szamizdatok illegális nyomtatását és terjesztését szervező Demszky Gábor.

Társadalmi szerződés

1987

Egy tanulmány mely Kádár távozásáról értekezik.
1987 Júniusában jelent meg, melyből több mint 2000 példány jelent meg és még újra kellett nyomni.

Szabad Kezdeményezések Hálózata

Mar 17, 1988

Az „alternatív” szervezetekként jelentkező ellenzéki csoportok kapcsolattartásának elősegítésére alakult szervezet mely fél év után, november 13-án pártá alakult.

Formálisan is megalakul az SZKH

May 1, 1988

„Május 1-jén a budapesti Hági étteremben a Felhívás mintegy 200 aláírója – azok, akik személyesen vagy ismerősök útján elérhetők voltak – megalapítottnak nyilvánította a Hálózatot, elfogadta a Működési Vázlatot és Ideiglenes Tanácsot választott.”

SZDSZ Megalakulása

Oct 13, 1988

Az SZDSZ legálisan is megalakul a Jurta színházban. Demokratikus ellenzék elvi nyilatkozatot adtak ki, amelyben a szabadság és a szolidaritás mellett kötelezték el magukat. Elődjeiknek – többek között – Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Eötvös Józsefet, Jászi Oszkárt, Kétly Annát és Bibó Istvánt tekintették. Az 1300 fős új pártot egy 35 tagú tanács irányította. A tanács tagjai közül kilencen rendelkeztek ügyvivői státusszal.

SZDSZ első közgyűlése

Mar 13, 1989

Ezt kővetően még március 19-én, április 6-án és 16-án is folytatódott az első küldöttgyűlés. Helyszín a Corvin Mozi volt.

Megalakul az ellenzéki kerekasztal

Mar 23, 1989

Az Ellenzéki Kerekasztal a Kádár-rendszerrel szemben álló ellenzék egyeztető fóruma volt. Célja az volt, hogy a diktatúrát fenntartó MSZMP ne tudja az ellenzéki csoportokat különalkukkal megosztani, szétforgácsolni. Alapító szervezetek
-(BZST)
-(Fidesz)
-(FKgP)
-(FSZDL) (megfigyelőként)
-(MDF)
-(MNP)
-(MSZDP)
-(SZDSZ)
-(KDNP)

Elfogadják az SZDSZ programját.

Apr 6, 1989

Elfogadták a Rendszerváltás programja című, később "kék könyvként" ismertté vált programot.
A párt képviseletében pedig - nagy visszhangot kiváltva - Magyar Bálint, Konrád György és Pető Iván volt az esti Napzárta című műsor vendége a televízióban.

Létrejön a Nemzeti Kerekasztal

Jun 13, 1989

Ahol az ellenzéki szervezetekkel szemben ott ültek az állampárt képviselői és civilszervezetek is. Az SZDSZ megbízottjaiként Magyar Bálint, Tölgyessy Péter és Mécs Imre képviselték a szabad demokratákat

Tárgyalásokat lezáró (nem) megállapodás

Sep 18, 1989

SZDSZ a Fidesszel egyetemben nem írta alá a tárgyalásokat lezáró megállapodást, mert nem értettek egyet a köztársaság elnök első szabad voksolás előtti közvetlen választásának módjával. Az SZDSZ attól tartott, hogy ebben az esetben félmegoldásokkal születik meg a demokratikus Magyarország, hiszen szerintük valószínűleg az MSZMP szerezhette volna meg öt esztendőre ezt a tisztséget.

"Négyigenes népszavazás"

Sep 23, 1989

SZDSZ Országos Tanácsa úgy döntött, hogy népszavazást kezdeményeznek négy témában, amelyek közül valódi tétje a köztársasági elnök megválasztásának módjáról feltett kérdésnek volt. Az úgynevezett "négyigenes" népszavazási kampány kockázatos volt: eredménye megpecsételhette a párt sorsát is. Október közepére azonban 140 ezer aláírás gyűlt össze, három nap elteltével pedig már több mint 200 ezer.

Magyar Köztársaság kikiáltása

Oct 23, 1989

SZDSZ második közgyűlése

Oct 27, 1989

Budapesten, ahol 11 tagú ügyvivői testületet választottak. Tagok lettek: Demszky Gábor, Haraszti Miklós, Kis János, Kőszeg Ferenc, Magyar Bálint, Mécs Imre, Pető Iván, Rajk László, Szabó Miklós, Tamás Gáspár Miklós és Tölgyessy Péter.

Második közgyűlés

Period: Oct 27, 1989 to Oct 29, 1989

Az ország első népszavazása

Nov 26, 1989

A népszavazás az SZDSZ politikáját igazolta. Az MDF bojkottra hívott fel, ennek ellenére a szavazópolgárok 58.03 százaléka (4,5 millió polgár) mondott véleményt, s a legfontosabb kérdésben, a köztársasági elnök választásának módjában 50.07 százalék osztotta az SZDSZ álláspontját. A másik három kérdésre (kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről; elszámoljon-e az MSZMP a vagyonával; feloszlassák-e a munkásőrséget) a választók 95 százaléka igennel válaszolt.

Első parlamenti ciklus

Period: 1990 to 1994

Legerősebb ellenzéki párt

Ügynökakták

Jan 5, 1990

1. január 5-én az SZDSZ és a Fidesz sajtótájékoztatót tartott a nagykörúti Graffiti moziban. Ekkor robbant ki a későbbi nevén elhíresült Dunagate botrány. Az SZDSZ sürgősségi indítvánnyal nyújtotta be törvényjavaslatát „a volt politikai rendőrség (III/3-as osztály) kötelékébe tartozó titkos ügynökök közéleti szereplésének korlátozására”, hogy még az önkormányzati választás előtt ki lehessen zárni a titkos ügynököket a közéletből, ám a parlament a sürgősségi indítványt nem fogadta el.

Első Magyar választások

Period: Mar 15, 1990 to Apr 8, 1990

A parlamentbe jutásért e két fordulóban 58 párt és 1623 jelölt mérkőzött, melyből 19 tudott területi, 12 pedig országos listát állítani.
Az SZDSZ fő kampány. mottója „tudjuk, merjük, tesszük" ...
A szabad demokratákra a választópolgárok 21.39 százaléka szavazott (1 050 799 polgár), s a párt a 386 fős Parlamentben 92 mandátumot szerzett (23.83%). A második legnagyobb pártként az SZDSZ lett az ellenzék vezető ereje.

1990-es Országgyűlési választás

Apr 8, 1990

Az utolsó régi országgyűlés 1990. március 16-i hatállyal kimondta saját feloszlását. 1989. december 22-én Szűrös Mátyás ideiglenes államfő 1990. március 25-re és április 8-ra tűzte ki az országgyűlési választást. Részvételi arány 65,11%os

SZDSZ Elnök választás

Apr 22, 1990

1. február 23-án az SZDSZ Kis Jánost megbízott elnökének, majd április 21-22-én elnöknek választotta. Az áprilisi rendkívüli küldöttgyűlés kijelölte az SZDSZ ellenzéki szerepét, amelynek lényegét a "rendszerellenzékből a kormányellenzékbe" szlogen érzékelteti. "Nem a kormány megbuktatása a célunk, bízunk abban, hogy stabil kormányunk lesz, amely ha nem is az SZDSZ elképzelései szerint - mégiscsak a demokrácia és a jólét irányába kormányozza az országot" mondta Pető Iván. Nemzeti Sportcsarnok

MDF-SZDSZ Paktum

Apr 29, 1990

Biztosította a kormányzáshoz szükséges stabilitást. Az SZDSZ adta az ország köztársasági elnökét.

Göncz Árpád államfői megbizatása

Aug 3, 1990

Göncz Árpád megbizatása

Period: Aug 3, 1990 to Aug 3, 2000

Magyar önkormányzati választások

Period: Sep 30, 1990 to Oct 14, 1990

Önkormányzati választások

Oct 14, 1990

Az SZDSZ érte el a legjobb eredményt, Budapest első szabadon választott polgármesterének a demokratikus ellenzék működésében is aktív szerepet vállaló Demszky Gábort választották meg. Az első és utolsó kétfordulós önkormányzati választás.

SZDSZ Belső vitái

Jun 8, 1991

Az október óta háttérbe vonult Tölgyessy Péter a párt válságáról beszélt, s ezt az Országos Tanács június 8-i ülésén is felvetette.Október 2-án Kis János bejelentette, hogy nem indul a következő hónapban esedékes elnökválasztáson. Megkezdődött az elnökségért folyó harc.

SZDSZ Új elnökválasztása

Nov 23, 1991

A november 23-án tartott küldöttgyűlésen a 895 szavazatból Tölgyessy 528, Dornbach 339, míg Mécs 28 voksot kapott. Pető Iván lemondott, az ügyvivői testület teljesen kicserélődött.
Ezt követően az SZDSZ-en belül két platform alakult: a Hack Péter és Tamás Gáspár Miklós nevével fémjelezhető Liberális Konzervatív Unióval szemben állt a Magyar Bálint és Pető Iván által vezetett Szabadelvű Kör. Végül ez utóbbi kerekedett felül.

Tardos Márton Új frakcióvezető

Dec 2, 1991

Pető Iván helyébe december 2-án Tardos Márton került.

"Európai szövetségesek"

Jan 7, 1992

Az SZDSZ 1992 július elsején felvételt nyert az Európai Liberális, Demokrata és Reform Pártok Szövetségébe

Pető Iván az SZDSZ elnöke

Nov 15, 1992

November 12-15-ig tartott küldöttgyűlés 525:292 arányban két évre Petőnek szavazott bizalmat.

Kuncze Gábor új frakcióvezető

Feb 13, 1993

A frakció Tardos helyett Kuncze Gábort választotta vezetőjének. Kuncze színre lépése hónapokig foglalkoztatta a médiát.

Liberális Internacionáléhoz való csatlakozás

May 29, 1993

Küldöttgyűlésen a küldöttek elfogadták a Liberális Internacionáléhoz való csatlakozási szándékot, majd 1993 júliusában a Liberális Internacionálé vezetősége is egyhangúlag megszavazta az SZDSZ csatlakozását a szervezethez.

1994-es Választások

Period: May 8, 1994 to May 29, 1994

Kétfordulós Országgyűlési Választás
Első fordulón 68,9% os részvételi arány, a másodikon 55,12%

1994-es Országgyűlési választások SZDSZ Sikerek

May 29, 1994

Az 1994-es választásokkal új szakasz kezdődött a párt életében: a választópolgárok 19.74 százaléka (1 065 899 polgár) támogatta szavazatával a szabaddemokraták programját. Az SZDSZ 69 mandátumot (17.88%) szerezve ismét a második legnagyobb parlamenti párt lett.

Rendkívüli küldöttgyűlés

Jun 23, 1994

A koalíciós találgatások már a választások éjszakáján megkezdődtek. "Az MSZP-nek mint győztes pártnak kell a tárgyalásokat kezdeményeznie az elkövetkezőkben. Nekünk pedig két lehetőségünk van: a koalíció vagy az ellenzéki pozíció, de szeretném hangsúlyozni, hogy ezzel az eredménnyel a koalíció nem kényszer" - mondta Pető Iván. A küldöttgyűlésen 593 szavazóból 479-en egyetértettek a koalícióval. Másnap megszületett a koalíciós megállapodás, majd rövidesen a kormányprogram.

Koaliciós Kormányzás

Period: Jun 24, 1994 to 1998

A párt három tárca vezetésében vállalt szerepet: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium élén Fodor Gábor, majd Magyar Bálint állt; a Belügyminisztériumot Kuncze Gábor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumot pedig Lotz Károly irányította az 1994 és 1998 közötti ciklusban. A koalíciós kormányzást folyamatos zavarok kísérték, legtöbbször egyeztetési gondok.

1994-es Önkormányzati választások

Dec 11, 1994

Részvételi arány 43,44%.
Önkormányzati választásokon a párt megőrizte pozícióit, s Demszky Gábort, Budapest népszerű főpolgármesterét újjáválasztották.
Viszont az MSZP főlényesen győzött...

Tölgyessy Péter kilépése az SZDSZ-ből

Aug 31, 1996

Tölgyessy Péternek az elmúlt majd három évben írt publicisztikáiban visszatérő elem az MSZP-SZDSZ-koalíció elvetése: szerinte az a késő kádári magatartásminták és társadalomszerkezet, az egyéni alkuk korának visszatértét jelentheti. Többször írja, hogy a Horn-kormány nem akasztotta meg a polgárosodás folyamatát, de jelentősen nem is segítette azt.

Tocsik-ügy kirobbanása

Sep 19, 1996

Ezen a napon jelent meg A megtakarító címmel a Figyelő című gazdasági hetilap
cikke arról, hogy az ÁPV Rt. külső szakértő bevonásával próbál egyezségre jutni az önkormányzatokkal. A „külső szakértő” dr. T. M.-ként szerepelt az írásban. A szerzők maguk is azt hitték, hogy cikkük feledésbe merül, ám következményei példátlanok voltak. Kiderült, hogy Boldvai László szocialista képviselő és Budai György „SZDSZ-hez közeli vállalkozó” 1996 tavaszán benyújtották a számlát Tocsik Mártának aki fizetett.

Pető Iván lemondása

Apr 14, 1997

Tocsik-ügy miatt lemondott a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztségről.Tocsiknak utalt pénzből 64 millió az SZDSZ politikusok, valamint a párthoz közel álló személyek által vezetett alapítványba, míg további több tíz millió forint olyan cégekhez amelyek összefüggésbe hozhatók a párttal.Ráadásul Virág A. Bernhardt B. és Budai György az SZDSZ zuglói szervezetéhez kötődnek - ahhoz a körzethez, amelyben 1994-ben Pető Iván és Magyar Bálint, a párt első emberei indultak a választáson.

Kuncze Gábor SZDSZ Elnöke lesz

May 24, 1997

Rendkívüli küldöttgyűlés választotta meg, Kuncze Gábor személyében. Beszédében a liberális értékek határozottabb képviseletét, valamint az embereket érintő kérdések előtérbe állítását tűzi ki célul.

Új frakcióvezető Szent-Iványi István

May 24, 1997

Kezdetét veszi Tocsik Márta pere

Nov 27, 1997

1998-as Országgyűlési választások

Period: May 10, 1998 to May 24, 1998

Első forduló 56,27% os részvételi arány
Második forduló 57,01% os arány.
A választást a Fidesz nyerte, mely koalíciót ajánlott az FKGP-nek és az MDF-nek. Kormányváltásra került sor, Orbán Viktor lett az új miniszterelnök, és rövidesen megalakult az Első Orbán-kormány.

1998-as Országgyűlési választások (MSZP-)SZDSZ Vereség

May 24, 1998

Az SZDSZ valamivel több mint 7 százalékát szerezte meg a listán leadott voksoknak, elveszítette parlamenti helyeinek kétharmadát. A választási eredményt a párt elnöke és Ügyvivői Testülete egyaránt kudarcként értékelte.
Kuncze Gábor és az ügyvivők vállalva a vereség miatti felelősséget a választások második fordulójának éjszakáján lemondtak tisztségeikről.
A szocialistákkal kötött 1994-es koalíció vélhetőleg nagyban közrejátszott abban, hogy a párt támogatóinak közel kétharmadát veszítette el.

Ellenzéki szerepben

Period: May 24, 1998 to 2002

Az új frakció ellenzékben, 24 taggal folytatja munkáját az Országgyűlésben.
Az Orbán-kormány első két évében a – története során legkisebb – SZDSZ frakció számos törvényjavaslatot nyújtott be, melyek közül a jobboldal egyetlen egyet sem fogadott el. A törvényjavaslatokon kívül számos új témát vetettek föl, például a sorkatonaság eltörlését. A pártpolitikusok aktivitása biztosította az SZDSZ állandó jelenlétét a politikai életben.

Magyar Bálint új elnök

Jun 20, 1998

rendkívüli tisztújító küldöttgyűlés Magyar Bálintot választotta pártelnökké. Kuncze Gábort a frakció vezetésével bízták meg. Az új pártelnök - elismerve személyes felelősségét a kampány sikertelensége miatt - a párt megújítását nevezte meg elsődleges céljának. Fáradozása azonban nem vezetett eredményre.

1998-as Önkormányzati választások

Oct 18, 1998

45,65% os részvétel.
Az őszi önkormányzati választások is a jobboldal sikerét hozták, ennek ellenére Demszky Gábor a szavazatok 58,22 százalékával meg tudta őrizni főpolgármesteri pozícióját.

Új Generáció

Oct 30, 1999

Megalakult az SZDSZ Új Generáció nevű szervezete, amely két évvel később hivatalosan is a párt ifjúsági tagozatává vált. Fő célja a liberális fiatalok bevonása volt az SZDSZ-be.

Demnszky Gábor SZDSZ új elnöke

Dec 2, 2000

A pártnak a választási vereség óta támogatóit nem sikerült visszaszereznie.A megsemmisítő bukás után folyamatosan a parlamenti küszöb környékén mozgott a támogatottsága. 2000. nyarán a párt vezetői a párt újbóli megújítását tűzték ki célul,így Magyar Bálint leköszönt pártelnöki tisztéről. A következő tisztújító kongresszuson Demszky Gábor és Fodor Gábor szállt ringbe a pártelnöki tisztségért. A voksoláson 70:30 százalékos arányban az SZDSZ aduászának tartott Demszky Gábor lett a párt első embere

Kuncze Gábor újra az SZDSZ élén

Jul 31, 2001

Demszky kétfrontos harcot hirdetett és egyenlő távolságtartást a kormányzó Fidesztől és az ellenzékben lévő MSZP-től. Demszky retorikájában azt próbálta hangsúlyozni, hogy nincs lényegi különbség a két nagy párt között, mindkettő a zsákmányszerzésre,a klientúra építésre rendezkedett be. Demszky többször is nyilvánosan bírálta a Kuncze Gábort, aki Demszky színrelépésekor leköszönt posztjáról. Demszky állt a legrövidebb ideig az SZDSZ élén,hiszen alig féléves elnökösödés után lemondott posztjáról.

2002-es Országgyűlési választások

Period: Apr 7, 2002 to Apr 21, 2002

Míg az előző választást többnyire a távolmaradás jellemezte, addig a 2002-es választás jóval nagyobb tömeget mozgatott meg. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a választás lényegében kétpólusúvá alakult. A kampány a korábbi országgyűlési választásnál jóval nagyobb számban szólította meg a szimpatizánsokat
Első forduló 70%os részvételi arány
Második forduló 73,21% os

2002-es Országgyűlési választások

Apr 21, 2002

Az áprilisi választáson az SZDSZ 5,3 százalékos eredménnyel, éppen átlépte a parlamenti küszöböt és húsz fős parlamenti frakciót hozhatott létre. A két választási forduló között az SZDSZ kölcsönös visszaléptetési megállapodást kötött a szocialistákkal, így néhány harmadik helyen végzett SZDSZ-es jelölt is a parlamentbe kerülhetett A koalíciós alkudozásokon a kulcspozícióban lévő liberális párt választási eredményeihez képest túlreprezentált a kabinetben.

Koalíciós kormányzás

Period: Apr 21, 2002 to 2006

Az MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásainak eredményeként az SZDSZ négy tárcát szerzett meg: a környezetvédelmi, az oktatási, a gazdasági és az informatikai minisztérium élére került SZDSZ-es miniszter.

2002-es Önkormányzati választások

Oct 20, 2002

A 2002-es önkormányzati választásokon több szabad demokrata polgárestert ismét megválasztottak, így sokan közülük negyedik ciklus óta vezethetnek egy adott települést. Budapesten az előrejelzéseknek megfelelően és a korábbi választásoknak megfelelően Demszky Gábort választották főpolgármesterré.

Kuncze Gábor párt élén

Mar 1, 2003

Párt küldöttgyűlést tartott. Kuncze Gábor elnöknek ekkor Bauer Tamás volt a kihívója, ám Kuncze megőrizhette posztját a párt élén.

Európai parlamenti választások

2004

Az Európai Parlamenti választásokon rendkívül rosszul szerepelt az egyébként a csatlakozás élharcosának tekintett liberális párt. Az SZDSZ a szocialisták nyugati elemeket használó kampányát nevezték meg a vereség fő okaként, de felmerült Kovács László pártelnök és Medgyessy Péter miniszterelnök személyi felelősségének kérdése is.

Koalíciós konfliktusok

Aug 25, 2004

A koalíciós pártok kapcsolata augusztusban olyan feszültté vált, hogy miután a miniszterelnök menesztette a liberális gazdasági minisztert, az SZDSZ vezetői megvonták bizalmukat a kormányfőtől.
Kormányfő támogatása helyett az MSZP megvált pártelnökétől, Kovács Lászlótól, és rendkívüli kongresszusán Gyurcsány Ferencet választotta miniszterelnökké Medgyessy helyett. Medgyessy még távozása előtt egy, a Népszabadságnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”

Népszavazás

Dec 5, 2004

2004 második felének meghatározó eseménye a december 5-ei kettős népszavazás volt. Az SZDSZ nem kívánta befolyásolni a közvéleményt a kettős állampolgárság kérdésében, mivel álláspontjuk szerint a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére rosszul megfogalmazott a kérdés, melyre nem lehet jó választ adni.

2006-Országgyűlési választások

Period: Apr 9, 2006 to Apr 23, 2006

A liberális párt koalíciós partnerével megtette azt, ami 16 év óta egyetlen kormánynak sem sikerült: újraválasztották. Az SZDSZ ráadásul messze túlteljesítette a várakozásokat: míg a közvélemény-kutatók a bejutási küszöb környékén mérték (igaz, erősödését helyesen érzékelték), végül 6,5 százalékot kapott. Ismét kormányra kerülve három, “tiszta” minisztériumot kapott (azaz a miniszteren kívül az államtitkárt is a szabad demokraták adták)
Részvételi arány: 67,83% os

2006-os Országgyűlési választás

Apr 23, 2006

választásokra készülve már szinte teljes a liberális képviselő-jelölti névsor. 176 választókerületben négy helyen nem indul liberális jelölt az MSZP-s jelölttel szemben, helyi megállapodás alapján. Cserébe a szocialisták is támogatnak néhány SZDSZ-es jelöltet.A párt 18 képviselője és 6 MSZP–SZDSZ közös jelölt szerzett mandátumot - közülük ketten, Sándor Klára és Hankó-Faragó Miklós lettek az SZDSZ-frakció tagjai. Az MSZP és az SZDSZ megújította a koalíciós szerződést és folytatták a kormányzást.

Koalíciós kormányzás

Period: Apr 23, 2006 to Apr 30, 2008

Az MSZP-vel letöltött két koalíciós kormányzati ciklus miatt az SZDSZ-t baloldalinak szokás minősíteni, a „balliberális” jelző ezt fejezi ki.

A Part hanyatlása és aztán teljes megszűnése

Period: Apr 30, 2006 to 2014

Az Országos Tanácsának 2013. június 8-án tartott ülése alkalmával a küldöttgyűlésösszehívására tettek javaslatot, de ennek kapcsán Szigethy István, a párt feloszlatását indítványozta, vagyishogy a párt kérvényezze önmaga feloszlatását az ügyészségtől, miután az SZDSZ „de facto” már nem létezik, ezért nem is lennének küldöttei. A javaslatot az Országos Tanács elfogadta,ezen kívül az ülésen lemondott az Országos Tanács elnöke, Johnné Rósenblüth Erzsébet, aki helyett nem is választottak új elnököt

2006-os Önkormányzati választások

Oct 1, 2006

A választás a Fidesz földcsuszamlásszerű győzelmét hozták, ami (tekintve, hogy a 2002-es önkormányzati választást) jelentősen átrendezte az erőpozíciókat a fővárosi, megyei és városi közgyűlésekben és azok élén.
Részvételi arány 53,12%os
A választás legnagyobb vesztese az SZDSZ volt. Demszky Gábor kis szavazattöbbséggel ismét főpolgármester lett, elvesztették csaknem valamennyi vidéki városi polgármesteri helyüket és a fővárosban is csökkent támogatottságuk.

Kóka János a párt élén

Mar 1, 2007

Elnökválasztásról egy évvel később, 2008ban kiderült, hogy azon „álküldöttek” vettek részt vagyis olyanok nevében is aláírták a részvételi lapot, akik ott sem voltak.Indexen megjelent cikk szerint az elnökjelöltekre leadott voksok száma akár 26-tal is több lehetett. A szavazáskor a voksok leadására szolgáló helyiségből kivezették a sajtó munkatársait. A nyilvánosságra került csalások alapjaiban kérdőjelezték meg az elnökválasztás eredményét.

2008-as népszavazás

Mar 9, 2008

Az MSZP-SZDSZ koalíció szempontjából súlyos 2008-as népszavazási vereség után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök meneszteni kívánta Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, akár a két párt közötti koalíciós szerződés figyelmen kívül hagyása révén is. Az SZDSZ határozottan kiállt Horváth mögött, akár még azon az áron is, hogy Horváth menesztésével kilép a koalícióbólés/vagy megvonja Gyurcsány Ferenctől bizalmát. Részvétel: 50,51% os

MSZP-SZDSZ Koalició végéhez vezető út

Mar 31, 2008

Április 30-i hatállyal, felmentette a minisztert. Az SZDSZ ügyvivői testülete aznap kora esti ülésén egyhangúlag úgy döntött, hogy április 30-i hatállyal visszahívja az SZDSZ-es kormánytagokat, egyúttal bejelentette a koalíció felbontását is, azonos határidővel.

Fodor Gábor a párt élén

Jun 7, 2008

Rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Fodor Gábort Kóka János ellenében 346–344 arányban elnökké választották

2009-es Európai parlamenti választás

Jun 7, 2009

2009-ben az Európai Parlamenti választáson az SZDSZ mindössze 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe. Az SZDSZ a választási eredményeket látva súlyos kudarcként értékelte a szereplését, ezért Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is.

2009-es BKV botrány kirobbanása

Jul 1, 2009

A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. Közvéleményben elhíresült Nokiás doboz is ide köthető.

Retkes Attila a part élén

Jul 12, 2009

rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésen Retkes Attilát Badacsonyi Szabolcs és Weinek Leonárd ellenében 228-106-72 arányban elnökké választották.[22] Az új elnök megválasztása után Kóka János frakcióvezetőt lemondásra szólította fel

Fővárosi koalíció felbomlása

Oct 13, 2009

A BKV-vel kapcsolatos 2009. nyári botrány következményeinek felszámolása körüli egyet nem értés oda vezetett, hogy 2009. október 13-án az MSZP budapesti elnöksége megállapította, a Szabad Demokraták Szövetsége felmondta az MSZP-vel 2006-ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást.

Egy listán az MDF-el

2010

A 2010. évi országgyűlési választásra készülve az SZDSZ és az MDF vezetése tárgyalásokat kezdett egy lehetséges választási együttműködés formáiról. 2010. március 22-én megszületett az MDF listája. Tíz egyéni jelöltjük indult a választáson, az MDF országos listájának első tíz helyéből a 6. és 7. helyén állt SZDSZ-jelölt (Retkes Attila, Ikvai-Szabó Imre)

Tagságmegújító tagellenőrzés

Period: Apr 21, 2010 to Apr 25, 2010

A revízió során az egy évvel korábbi taglétszámnak csupán 10%-a erősítette meg párttagságátl. A párt meggyengülését jelezte az is, hogy kénytelen volt értékesíteni a Gizella út 36. sz. alatti székházát, amelyből a jóval kisebb Ráday utcaiba költözött. 2010 júniusában összeült az országos küldöttgyűlés, amelyen a tisztújítások mellett az alapszabály módosításáról is döntöttek. Eszerint a jövőben egy öttagú ügyvivői testület vezeti a pártot.

2010-es Országgyűlési választás

Apr 25, 2010

64,38%os részvételi arány.
Mivel az MDF mindössze a szavazatok 2,66%-át szerezte meg, egyéni körzetben sem tudott nyerni sehol, ezért az SZDSZ az MDF-fel együtt elbúcsúzott a Parlamenttől.

Demszky Gábor távozása

May 29, 2010

Demszky Gábor főpolgármester is távozott a pártból.A párt meggyengülését jelezte az is, hogy kénytelen volt értékesíteni a Gizella út 36. sz. alatti székházát, amelyből a jóval kisebb Ráday utcaiba költözött.A költözést és a tagrevíziót kezdeményező Retkes Attila 2010. május 29-én lemondott a pártelnökségről.

Anyagi problémák

Sep 4, 2012

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012. szeptember 4-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az ellenőrzésük után „a teljesség és valódiság elvének sem felel meg” az SZDSZ 2010-es beszámolója, miszerint a párt nem tudott elszámolni egy 56,5 millió forintos adomány jogszerűségével, amit emiatt vissza kell fizetnie az államkasszába.Az SZDSZ még 2009-ben felvett 300 millió forint hitelt is, de a választások elvesztésével ennek törlesztése is kérdésessé vált, mivel a párt elesett az állami támogatástól

SZDSZ Megszűnése

Jun 8, 2013

Az SZDSZ Országos Tanácsának ülése alkalmával a küldöttgyűlés összehívására tettek javaslatot, de ennek kapcsán Szigethy István,a párt feloszlatását indítványozta, vagyis hogy a párt kérvényezze önmaga feloszlatását az ügyészségtől, miután az SZDSZ „de facto” már nem létezik. Gyakorlatban 2013 végére megszűnt működni, de csak 2014 szeptemberében született a megszűnését hivatalosan is kinyilvánító határozat. A párt jogilag még 2021-ig létezett, ekkor törölték csak a bírósági nyílvántartásból.

SZDSZ Utódjai

2014

Az SZDSZ-nek nem lett hivatalos utódszervezete, de a párt prominens politikusai közül többen létrehoztak néhány más, liberális eszmeiséget követő szervezetet. Az egyik a Fodor Gábor által életre hívott Liberálisok, a másik a Kuncze Gábor fémjelezte Szabadelvű Polgári Egyesület, a harmadik az Ungár Klára féle Szabad Emberek Magyarországért lett. Az elnökök közül Fodor Gábo politizált még a legtovább. Atöbbiek visszavonultak a politikától és a civil életben vagy tanácsadói szerepkörben folytatták.