PetVirPanDi

Megindulnak a letartóztatások

Apr 11, 1956

Az elfogott felkelőket Kárpátaljára táborokba szállítják.

Rajk László és társai újratemetése

Oct 6, 1956

Rajk-per során elítélt, kit 1955-ig házi őrizetbe tartottak, Rajk László testét ünnepélyesen eltemette újra a nép társaival együtt, mint Pálffy György. Kb. 200 000-en vettek részt a menetben.

1956-os forradalom

Period: Oct 6, 1956 to Nov 19, 1956

Eseményeinek magyar áldozatai:
Sebesültek: 19 226 fő
Halottak: 2502 fő Szovjet honvédelmi minisztérium áldozatai:
Hadműveletben: 58 821 fő
Harcokban: 669 fő
Sebesültek: 1540 fő
Eltűnt személyek: 51 fő

Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége

Oct 16, 1956

Az első kommunista szervezetektől független mozgalmat a szegedi egyetemisták hozták létre, s ezzel jött létre a MEFSZ.

Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége

Oct 20, 1956

Az október 16-án létrejött MEFSZ-hez csatlakozott a MEFESZ is négy nappal később. Ezt az "elég volt" közhangulatot az MDP vezetőség nem tudta kezelni. Belpolitikai feszültség csak egyre nőtt.

MEFESZ - 16 pont

Oct 22, 1956

56-os forradalom követelései, melyet 1956 okt 20-án fogalmazott meg az MEFESZ. Fontos: nem követelte a 16 pont a kommunista párt betiltását és a szocializmus eltörlését!!!

(Buda)Pest

Oct 23, 1956

Pesti oldalon kezdődött 15:00-kor a Márciusi téren énekelték el a Nemzeti Dalt. Ezután a Bem térre vonultak tovább, ahol a Műszaki Egyetem előtt gyülekező csoport csatlakozott a menethez, illetve munkából érkező civilek és diákok csatlakoztak, s követelték Gerő távozását, a rákosista rendszer vezetőinek felelőségre vonását, s a szabadsajtót. Rendszer felszámolása. Az új címer kivágása a magyar zászlóból; lyukas zászló. Kossuth tér: Nagy Imre. Rádió épületből érkező lövések. Sztálin szobra ledőlt

Miskolc

Oct 23, 1956

A másik egyetemi városban a szervezkedő párttag munkások fogalmazták meg a követeléseiket, s egyeztették őket az egyetemi diáksereggel. Az egyik legfontosabb vidéki szervezetre nőtte ki magát.

ÁVH-sok Debrecenben

Oct 23, 1956

Az egyik egyetemi városban fegyvertelen diákok kezdeményeztek tüntetést, akikre az ÁVH-s tagok a budapesti harcok kirobbanása előtt lőtt rájuk. Ezek a tanulók voltak az első halálos áldozatai a forradalomnak.

Nagy Imre

Oct 24, 1956

MDP és a szovjetek statáriumot, vagyis rögtönítélő bíráskodást és kijárási tilalmat hirdetett. A vezetők egy gyors szovjet győzelemre számítottak a felkelők vereségével.
Nagy Imrét választották meg miniszterelnöknek a politikai kibontakozás érdekében. Egy rádióbeszédében kihirdette az 1953-as reformprogramját, s megígérte ezeknek a pontoknak megvalósítását.Ez már túl kevés volt a felkelő társadalomnak a megnyugváshoz.
Gerő és Rákosi-korszakban résztvevő vezetőtársak többsége a helyén maradt.

Statárium létrehozása

Oct 24, 1956

Rögtönítélő bíráskodást és kijárási tilalmat jelentett, amit az oroszok az MDP-vel együtt hoztak meg. A magyar MDP vezetők azt remélték az oroszok gyorsan leverik a felkelőket, akik erős ellenállást fejtettek ki. Az oroszok elfoglalták a Rádió épületét, miközben felkelői központok alakultak ki (Tompa utca, Corvin mozi, Széna tér).

Statárium feloldása

Oct 25, 1956

25-re feloldották a statáriumot azzal jellel, hogy véget értek a fegyveres csoportosulások. Ekkor fegyveres felkelők, polgárok gyűltek ki, akikre sortüzet zúdítottak.

Tüntetés a Parlament előtt

Oct 25, 1956

Követelték a szovjetek kivonulását Budapestről fegyveres felkelők, polgárok a Kossuth téren. Erre a csoportra zúdítottak gyilkos sortüzet. Ez csak fokozta a felkelők elszántságát. Több szovjet harckocsi állt a Kossuth tér környékén. A Parlamentet végő harckocsira felmásztak, barátkoztak a legénységgel a tüntetők. Az egyik bejövő harckocsi célzott géppuska-sorozatokat és repeszgránátokat lőtt ki. 80 azonosított halott és 100+ több sebesült.

Politikai fordulat

Oct 28, 1956

Nagy Imre ezen a napon jelentette be az új kormányt, s hirdette ki programját a rádióban.
A beszédében a forradalmat nemzeti demokratikus mozgalomnak nevezte. Elismerte a követeléseket, a Rákosi-féle rendszer felszámolását. Törekedett kijavítani a hibákat.
Fegyverszünetet hirdetett. Megígérte, hogy tárgyal a szovjet kivonulásról Budapestről, s feloszlatja az ÁVH-t.
DE! A magyar Varsói kilépésről nem esett szó!

Koalíciós kormány

Oct 30, 1956

A felkelők a szovjetek tényleges kivonulásáig nem akarták letenni a fegyvert. Nagy Imre ezen a napon elismerte a többi pártot is, s bevont újabb pártpolitikusokat, így jött létre a koalíciós kormány. Kimaradva a Rákosihoz kötődő régi káderek. Helyetük visszatért Tildy Zoltán és Kéthly Anna a kormányhoz.

MDP székház ostroma

Oct 30, 1956

A Köztársasági téri Pártház ostroma a fegyverszünet kihirdetése után történt. Elvonultak a székháztól a szovjet csapatok, amit a felkelők hatalmuk alá akartak vonulni.
ÁVH-s védőket és épületben tartozkodókat lelőttek vagy meglincseltek. Mező Imre fehér zászlóval jelent meg, de élete ugyanúgy ért véget, mint a többi emberré a tömeg keze alatt.
A kommunista diktatúra 1956 után a forradalom elleni propagandában ezt az ostromot felhasználta.

Moszkvai döntés

Oct 31, 1956

Amerika nem számított szovjet hatalma alatt lévő ország forradalmának kitörésére. Washington tudatta, hogy nem vállal háborús konfliktust Magyarországgal. A szovjetunió meg elhatározta, hogy fegyverrel veri le a magyarokat. Szuezi válság. Egyiptom államosította a csatornát. Izraeli csapatok, brit és francia csapatok léptek közbe. Hruscsov Egyiptom mellett kiállt. Kínával, Jugoszláviával és Lengyelországgal egyeztette lépéseit a támadáshoz.

Egységes Karhatalom

Oct 31, 1956

A konszolidáció egyik fontos lépése volt, hogy egy Egységes Karhatalmi szervezetet hozzanak létre. A Nemzetőrséggé váló felkelő csoportok, a rendőrök és a katonák erőiből egyesült. A rákosistákat eltávolították belőlük. Egy kormányhoz lojális forradalmi fegyveres erő alakult meg. Elért lassan egy belső megnyugvást, amit a szovjetek nem tartottak elfogadhatónak.
A többpártrendszer: nincs MDP hatalom. A sajtó szabad. Semlegesség. Szabad Választások. Nemzeti- és Forradalmi Bizottság. Munkástanács.

A szovjet katonai intervenció

Nov 4, 1956

05:20 - Szabad Kossuth Rádió, Nagy Imre bejelenti, hogy hajnalban a szovjetek támadást indítottak az ország ellen. Ezután munkatársaival együtt Jugoszláviába menekült. Mindszenty József amerikai követség épületébe talált menedéket. Néhány nap alatt leverték a szovjetek a szabadságharcot.
Lesúlyosabb harcok: Corvin köz, Széna tér
Súlyos harcok: Veszprám, Pécsett
Legtovább tartott harcok: Újpest, Csepel
11.07-ig: Sztálinváros (Dunaújváros)
11.19-ig: Mecsek

KISZ (kommunista ifjúsági szövetség) megalakulása

1957

fő célja a fiatalok kontrolálása. felsőfokú oktatásban.

Műanyag gyártás kezdete

1960

Oktatási törvény

1961

Az iskolakötelezettséget 16 évre emelte

Részleges amnesztia (USA-val való megegyezés)

1963

Ezzel a lépéssel sikerült bebiztosítania magát külpolitikailag Kádárnak. A megegyezés szerint az ENSZ leveszi napirendjéről "a magyar kérdést" cserébe kádár amnesztiát=kegyelemet ad a politikai foglyoknak. (persze ez csak részben valósult meg)

Fővárosi közlekedés fejlődése METRÓ

1970

A Rákosi korban félbehagyott metrót is befejezték.

olajárobbanás

1973

autópálya építés

1975

Ellenzék megjelenése

1980