-
Az 1979-es Fiatal Írók Lakiteleki Találkozóján 1987. szeptember 27-én Lezsák Sándor lakiteleki házának udvarán fölállított lakodalmas sátorban több mint száznyolcvanan sorskérdésekről tanácskoztak „A magyarság esélyei” címmel. Ennek keretein belül alakították meg az MDF-et.
-
Az MDF által szervezett első nagy tömegmegmozdulás 1988. június 27-ére tehető: a romániai falurombolás elleni, Hősök terén tartott tiltakozáson körülbelül 80-100 ezer ember vett részt.
-
Az újabb lakitelki találkozón a jelen lévő mintegy 400 résztvevő jóváhagyta a Magyar Demokrata Fórum alapító levelét, alapszabályát és megválasztotta első elnökségét. Erről az összejövetelről már a legszélesebb közvélemény is tudomást szerezhetett a sajtóból.
-
A Demokrata Fórum 1989. március 11-12-én megtartott Országos Gyűlésén megválasztott 15 fős elnökség Biró Zoltánt választotta meg az MDF ügyvezető elnökének.
-
Az MDF első elnökét, Antall Józsefet 1989. október 21-én a II. Országos Gyűlés választotta meg
-
-
Az MDF 1989 márciusában már 13 200 tagot számlált, de ismertsége és népszerűsége folyamatosan növekedett. 1990 márciusában a párt a második forduló után a mandátumok 42,49 százalékát nyerte el, így az első szabad választások után az MDF alakíthatott kormányt. A ciklus végére a párt népszerűsége jelentősen visszaesett. Ezt tetézte a köztiszteletben álló miniszterelnök, Antall József 1993. december 12-én bekövetkezett halála. A kormányfői teendőket ezt követően Boross Péter látta e
-
Betegsége – még a kormányzati ciklus lejárta előtt – legyűrte szervezetét, s 1993. december 12-én elhunyt.
-
Az elvesztett választások után 1994- ben a párt átköltözött egy kisebb székházba. 1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 73.
-
Az MDF az 1994-es választásokon meglehetősen rosszul szerepelt, összesen 20 képviselőt sikerült bejuttatnia az Országgyűlésbe. A népszerűségvesztés az 1994-es szavazás után is folytatódott, ezért a párt 1997-ben határozatot fogadott el arról, hogy választási megállapodást köt a Fidesszel a minél sikeresebb parlamenti választás érdekében.
-
-
-
Ennek a szövetségnek köszönhető, hogy az 1998-as parlamenti választáson az MDF 16 képviselője (a Fidesszel közös jelöltként) egyéniben jutott be a törvényhozásba. A Fidesz egy miniszteri posztot is adott a kis pártnak: Dávid Ibolya az Orbán-kormány igazságügy-minisztere lett.
-
-
A választások komoly csalódást hoztak: az első forduló nem igazolta a közvélemény-kutatások jobbközép erők javára mért előnyét. Végül a Polgári Összefogás, az MDF és a Fidesz választási együttműködése, 48,7 százalékos eredményt ér el, amely összesen 188 mandátumot eredményezett. A két párt közti megállapodásnak megfelelően a Magyar Demokrata Fórum 24 fős önálló frakciót alakíthatott, de valójában el sem érte az ötszázalékos bejutási küszöböt. EP választások eredménye miatt az MDF egyedül indul.
-
A 2006-os parlamenti választások legnagyobb meglepetése kétség kívül az MDF volt. A pártnak a választások előtt 1-2 százalékot jósoltak, a konzervatív – és nem utolsó sorban a nagy pártokat elutasító bizonytalan – szavazók bejuttatták Dávid Ibolyáékat. Az 5,04 százalékot szerző politikai tömörülés így 11 képviselőből álló frakcióval képviseli a konstruktív ellenzékiséget.
-
A 2010-es országgyűlési választáson a Demokrata Fórum folytatta az ún. „nyitás politikáját” (a baloldali és a liberális elvek és szavazók felé). A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy Bokros Lajos lett a párt kormányfő-jelöltje és budapesti területi listájának vezetője is, ezenkívül pedig több ismert, a politikai garnitúra bal oldalához köthető személy is a párt képviselő-jelöltjeként indult
-
-
Az MDF az SZDSZ-szel való összefogás ellenére sem érte el a választáson a Parlamentbe bekerüléshez szükséges 5%-ot, csupán a szavazatok 2,67%-át szerezte meg. Így 20 év parlamenti jelenlét után kiesett az országgyűlésből. Az eredmény láttán még a választás éjszakáján a párt elnök asszonya, Dávid Ibolya lemondott tisztségéről
-
-
2010-ben új pártvezetés javaslatára az MDF Országos Gyűlése 2010. december 12-én döntött a szervezet tartalmi és arculati átalakulásáról.[2] Ennek megfelelően döntöttek az új név felvételéről is, amely így a „Jólét és Szabadság Demokrata Közösség” lett. Az átalakulás folyamata 2011. április 8-án zárult, az Országos Gyűlés küldöttei megerősítették az új nevet és elfogadták az ahhoz tartozó új arculati elemeket illetve elfogadták a JESZ hitvallását
-
