-
Az MSZMP XIV. kongresszusán a 28 alapítótag döntött egy új párt létrehozásáról.
-
- november 16-án nyújtották be az MSZP bejegyzési kérelmét, nyilvántartásba pedig öt nappal később vették
-
ellenzéki szerepbe került 33 mandátummal
-
-
-
AZ MSZP 209 mandátummal megnyerte az 1994-es országgyűlési választásokat. Az SZDSZ-szel alakíthatott koalíciós kormányt. Sokan úgy gondolják, hogy főként a rendszerváltáskor bekövetkező transzformációs válság okozta gazdasági problémák, a rendszerváltó elit felkészületlensége, az Antall-kormány hibái egyfajta Kádári nosztalgiát ébresztettek a társadalomban. Bár nagy fölénnyel nyert az MSZP, főként saját (illetve elődjének) múltja miatt lépett koalícióra az SZDSZ-szel.
-
A választási vereséget sokan az ország fizetési mérlegének rendbehozása okán bevezetett Bokros-csomag okozta megszorításoknak tudják be. A megszorításokról a kihirdetés előtt még több pártvezető sem tudott. Mindez tovább fokozta a párton belüli megosztottságot is.
-
-
A jelöltek között ott volt Kovács László, valamint Németh Miklós. Azonban a pártok világán kívülről érkező Medgyessy Péter mellett döntöttek -
A győzelem sokakat meglepetésként ért, hiszen a legtöbb közvéleménykutatás a Fidesz újbóli győzelmét vetítette előre. Azonban a választókat Medgyessy Péternek sikerült megnyernie, főként 100 napos programjával. Az új miniszterelnök a "szeretlek titeket" szavakkal köszönte meg a bizalmat. Az MSZP 178 mandátummal nyert és ismét az SZDSZ-szel alakított kormányt -
13:11 arányú vereséget szenvedett a Fidesztől
-
Miután Medgyessy bejelentette a kormányalakítási tervét, az SZDSZ nem egyezik bele Csillag István leváltásába és megvonja tőle a bizalmat. Az MSZP-n belül a kudarcos EP választások után, megrendült a Medgyessybe vetett bizalom. Ekkor kezdett magának tábort szervezni az akkori sportminiszter, Gyurcsány Ferenc. A Medgyessy lemondását követően rendkívüli kongresszuson megválasztják Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek. Sokak szerint a saját pártja mások szerint pontosabban Gyurcsány buktatta meg.
-
A párt, Szekeres Imre ellenében, a történész Hiller Istvánt választotta elnökének -
Az MSZP és az SZDSZ képtelen volt megegyezni a köztársasági elnök jelölt személyében. Az MSZP kitartott Szili Katalin mellett, akit viszont az SZDSZ nem tartott vállalhatónak. Így végül az Országgyűlés Sólyom Lászlót választotta meg. -
Az MSZP-SZDSZ koalíció ismét győzelmet aratott. Az MSZP 190 mandátumot kapott.A miniszterelnök továbbra is Gyurcsány Ferenc maradt. A rendszerváltás utáni magyar történelemben először nyert egy párt egymás után két választást. Csizmadia Ervin szerint a kormánykoalíció újraválasztása előrevetítette egy baloldali domináns pártrendszer kialakulását. -
A Balatonőszödön zárt ajtók mögött elhangzott beszéd kiszivárgott a nyilvánosság számára. Gyurcsány Ferenc szavai miatt tömege vonultak utcára és követelték a miniszterelnök lemondását. Meg kell azonban jegyezni, hogy a baloldali értelmiség egy része pont fordítva értelmezte a beszéd tartalmát: igazságbeszédnek vélelmezték. -
2007-ben az MSZP vezetése úgy döntött, hogy eladja a kommunista múlttal terhelt Köztársaság téri székházát és helyette a Jókai utcában vásárolt egyet. -
-
A Fidesz népszavazást kezdeményezett a kormány által bevezetett vizitdíj, tandíj és kórházi napidíj eltörlése végett. A népszavazás eredménye révén az Országgyűlés visszavonta az intézkedéseket. Ezt követően a miniszterelnök felmenti Horváth Ágnes, egészségügyi minisztert. Hiába ellenkezett az SZDSZ, Gyurcsány nem változtatott döntésén. Ennek hatására a koalíció felbomlott. Március 21-én Gyurcsány bejelentette lemondását.Ezt követően kezdődött el az ún. miniszterelnök jelölti "casting". -
-
A "casting" során sokak neve felmerült (Surányi György, Vértes András, Bokros Lajos stb.), a végén azonban Bajnai Gordont választották meg, aki komoly megszorítások révén próbálta kijuttatni az országot a gazdasági válságból.
-
A választásokon Mesterházy Attila volt a párt miniszterelnökjelöltje. Az óriási kudarc során, mindössze 59 mandátumot szerzett az MSZP. Mesterházy Attila vezette a pártot 2010-től, annak a hetedik elnökeként. A párt kongresszusa 2012 márciusában újraválasztotta Szanyi Tiborral szemben. -
a belső feszültségek lezárásaként Gyurcsány Ferenc megalakította a DK-t. A pártszakadás miatt az MSZP országgyűlési képviselőinek száma 59-ről 48 főre apadt. -
a 2014-es vereség után lemondott az MSZP vezetősége. A kongresszuson fölényes többséggel Tóbiás Józsefet választották a párt elnökének -
2014-ben több más szervezettel együtt megalakult az Összefogás (majd később Kormányváltás szövetség), melynek miniszterelnöke Mesterházy Attila lett. Azonban így is hatalmas vereséget szenvedtek: mindössze 29 mandátumot kapott az MSZP. -
A felhalmozódott adósságok okán a pártnak meg kellett válnia Kókai utcai székházától.
-
Az MSZP önállóan indult és két mandátumot szerzett (Szanyi Tibor és Újhelyi István)
-
-
-
2016-ban több ellenzéki párt is együttműködést tervezett. Az MSZP miniszterelnök jelöltje Botka László volt. Azonban Botka visszalépett a jelöltségtől az MSZP-t kívülről és belülről is bomlasztó erők miatt. A párt így Karácsony Gergelyt támogatta a 2018-as országgyűlési választások alkalmával. A vereség ismét óriási volt: az MSZP mindössze 15 mandátumhoz jutott hozzá. -
Az MSZP-Párbeszéd szövetség csak egy mandátumot tudott nyerni, amit Újhelyi István kapott -
Az Egységben Magyarországért pártszövetség tagjaként 2022-ben is vereséget szenvedett az MSZP, így már csak 10 mandátumra jogosult. Olyan személyek távoztak így az országgyűlésből, mint Mesterházy Attila vagy Burány Sándor.
You are not authorized to access this page.
