Magyar pénztörténet

Az árupénz

408

A feljegyzések szerint Attila másfél tonnányi borsot kért 408-ban Róma váltságdíjaként.

Dénár-korszak

Jan 1, 768

Európa középkori pénztörténetének első szakasza (Nagy Károlytól [768-914] a 13. sz. végéig), amelyben dénárt és annak felét, obulust vertek.

I. (Szt) István koronázása után megindul a magyar pénzverés korszaka

Jan 1, 1000

Előlapja egy felhőből kinyúló lándzsát tartó kezet ábrázol, LACEA REGIS fölirattal, hátlapja pedig a REGIA CIVITAS fölirat található. Átlagsúlya 1,24 g. 0,8 g átlagsúlyú dénár verése, amely mindkét oldalán keresztet ábrázol, STEPHANVS REX, ill. REGIA CIVITAS fölirattal. Szt István pénzei Esztergomban, esetleg Székesfehérvárt készültek. Igen jó minőségűek voltak, a nemzetközi pénzforgalomban is szerepük volt. Szt István 4,5 g aranypénz is veretett

Pénzrontás-pénzújítás

Jan 1, 1095

Könyves Kálmán
aprópénzkorszak

Báni pénzek verése, bécsi dénárok beáramlása

Jan 1, 1235

IV. Béla

Aranypénz és garas

Jan 1, 1325

Verése I. Károly Róbert pénzügyi reformjának keretében indult meg az ezüstdénár 13. sz-i válságának fölszámolása céljából, firenzei mintára

Hunyadi Mátyás, a pénzújító

Jan 1, 1467

A Mátyás által 1467-től végrehajtott adó- és pénzreform egyik leglátványosabb eleme az egységes pénzláb bevezetése és új, értékálló érmék kibocsátása volt. Ehhez segítségül szolgált a nagy odafigyeléssel fejlesztett nemesfémbányászat is.

Guldiner

Jan 1, 1499

II. Ulászló guldinerei, amit aranyban is kivertek, valószínűleg királyi ajándékok lehettek, nem voltak forgalmi pénzek.

Tallér

Jan 1, 1533

I. Ferdinánd tallérja 14 latos (875 ezrelék) ezüstből készült, 1 budai márkából 17/22 db tallért vertek, így annak súlya 28,55 g, ami 24,98 g színezüstöt tartalmazott

Krajcár-rendszer

Jan 1, 1661

Mo-on ugyan I. Lipótig csak garast, dénárt és obulust vertek. Lipót azonban, részben a birodalom pénzverésének egységesítésére, részben a pénzforgalmi igények kielégítésére Mo-on is bevezette a krajcár-rendszert a dénár és obulus megtartásával. 15, 6, 3, rövid ideig 2 és 1 krajcárost veretett; a 3 krajcárost egyenlővé téve a garassal. Az országba áramló lengy. pénzek hatására polturát (poltura = ½ garas = 1 ½ krajcár), az osztr. 2 pfenniges, azaz a zweier mintájára duariust veretett.

Rákóczi poltura

Jan 1, 1704

1704–1707 között verettek 1, 4, 10 és 20 réz polturásokat, ezek szükségpénznek tekintendők. Előoldalukon többnyire a koronás kiscímer, hátoldalukon Madonna a gyermek Jézussal szerepel. Az érméken általában volt évszám, értékjelzés és verdejegy. A leggyakoribb címlet a tízpolturás volt, melyet a rajta szereplő PRO LIBERTATE (latin „a szabadságért”) felirat miatt a népnyelv libertásnak nevezett.

Papírpénz

Jan 1, 1759

Mária Terézia kölcsönt vett föl a bécsi banktól és bankjegyeket bocsátott ki. Ezek elfogadása még nem volt kötelező, és a jegyeket a bank bármikor beváltotta nemesfémpénzre. Ezt követően a privilegizált bécsi bank (majd az Österreichische Nationalbank) rendszeres bankjegykibocsátó lett, s ezek a bankjegyek az egész birodalomban és Mo-on is forogtak

Kossuth-bankó

Aug 13, 1848

Az 1848-as forradalom idején Kossuth Lajos pénzügyminiszter a Pesti Keresk. Bankkal állapodott meg bankjegykibocsátásról. A bank által kibocsátott jegyeknek volt fedezetük, míg Kossuth későbbi állam- és kincstárjegyeinek, amelyeket a nép Kossuth-bankóknak nevezett, nem. Az 1867-es kiegyezést követő Osztr-M. Bank alapítása után a bankjegyek kétnyelvűek lettek, egyik oldalukon magyar másikon német szöveggel. Az I. vh. véget vetett a Monarchiának, így az Osztr-M. Banknak is.

Korona

Jan 1, 1892

az Osztrák-M. Monarchia az ezüstvalutáról az aranyvalutára tért át. 1 kg 900 ezrelékes aranyból 147,6 db 20 K-st veretett. Ezüstből 1, 1900 után még 5, majd 2 K-s is készült. Az aprópénzek (1 K = 100 fillér) nikkelből és rézből voltak.

Fillér

Jan 1, 1892

Magyarországi pénznemek váltópénzeinek elnevezése 1892 óta. Egyszázadát érte az osztrák–magyar koronának, a magyar koronának, a pengőnek, majd a forintnak is. A név a német Vierer szóból ered, melynek jelentése négyes, eredetileg ugyanis a négykrajcáros érmét nevezték így. Az utolsó fillérérmét, az ötvenfillérest 1999-ben vonták ki a forgalomból.

Pengő

Jan 1, 1924

A név eredete a 19. sz-ra nyúlik vissza, amikor az ezüstben fizetendő forintot nevezték forintnak, szemben a scheinforinttal. Az Osztrák-Magyar Monarhia pénzének, a koronának elértéktelenedését követően, a népszövetségi kölcsön fölhasználásával az 1925:35. tc. rendelkezésére 1927. I. 1: vezették be. Aranyalapú valuta volt.

Forint ismételt megjelenése

Aug 1, 1946

100 forintos érme

Oct 21, 1996

Jelenleg forgalomban lévő bankjegyek

Jan 1, 1997

A Magyar Nemzeti Bank 1997-től kezdte meg a jelenleg forgalomban lévő bankjegyek kibocsátását. A bankjegyek papír alapanyaga a Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik. A bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. A bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér, címleteinek mérete azonos (154 mm x 70 mm).

20 forintos

Apr 8, 2003

10 forintos

Apr 11, 2005

200 forintos érme

Jun 15, 2009

"Magyarország"

Dec 5, 2011

A jegybank elnöke 2011. december 5-i Magyar Közlönyben megjelent rendeletében határozott arról, hogy "Magyar Köztársaság" helyett "Magyarország" körirattal verik tovább az 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos érméket.