98df565db16ef9ad1dac54dc67e7cd44

Időszallag

  • Charles Bandelaire

    Charles Bandelaire
    1. augusztus 31.-ban halt meg.Francia költő és művészeti esszéíró-kritikus, a világirodalom egyik jelentős alakja.
  • Stéphane Mallarmé

    Stéphane Mallarmé
    Valvins, 1898. szeptember 9.én halt meg. Francia költő és műfordító
  • Paul Verlaine

    Paul Verlaine
    Párizs, 1896. január 8.-án halt meg. Francia parnasszista és szimbolista költő.
  • Lautrémont

    Lautrémont
    Párizs, 1870. november 24.én halt meg Francia költő. Két megjelent munkája, a Maldoror énekei[14] és a Poésies hatalmas hatást gyakorolt a modern művészetekre és az irodalomra, különösen a szürrealizmusra és a szituacionizmusra
  • Period: to

    1848–49-es forradalom és szabadságharc

    Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig. Eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Habsburg-ház csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával tudott győzedelmeskedni.
  • Gozsdu Elek

    Gozsdu Elek
    Temesvár, 1919. május 26.án halt meg.Magyar író, elbeszélő, drámaíró, ügyvéd, kirendelt főügyész, Gozsdu Manó unokaöccse.
  • Arthur Rimbaud

    Arthur Rimbaud
    Marseille, 1891. november 10.ben halt meg. Francia szimbolista költő, felfedező.
  • Reviczky Gyula

    Reviczky Gyula
    Budapest, 1889. július 11.én halt meg.Magyar költő, író.
  • Branislav Nušić

    Branislav Nušić
    szerb drámaíró, író, színigazgató, diplomata. Fél évszázados, az 1880-as és 1930-as évek közé eső művészi pályafutása a századforduló irodalmi realizmusa jegyében telt. Az utókor Jovan Sterija Popović mellett Nušićot a modern szerb drámairodalom megteremtőjeként tiszteli, szatirikus vígjátékai a leggyakrabban játszott darabok közé tartoznak szerbiai színpadokon.
  • Tömörkény István

    Tömörkény István
    Szeged, 1917. április 24.én halt meg. Magyar író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató
  • Papp Dániel

    Papp Dániel
    Józsefváros, 1900. augusztus 14.én halt meg.Magyar író, újságíró.
  • Aleksa Šantić

    Aleksa Šantić
    Meghalt: 1924. február 2., Mostar, Bosznia-Hercegovina
    Lakóhely: Mostar, Bosznia-Hercegovina
    Könyvek: Pjesme: (izbor), Pjesme, Izabrane pjesme, Pesme, Lirski intermeco: pjesme Hajnriha Hajnea, továbbiak
    Testvérek: Radojka Šantić, Jakov Šantić, Jeftan Šantić, Zorica Šantić
    Szülők: Risto Šantić, Mara Šantić
  • Thomas Mann

    Thomas Mann
    német író, a 20. századi német nyelvű irodalom egyik legjelentősebb alakja. Elbeszéléstechnikája a 19. századhoz, elsősorban Tolsztojhoz, illetve Theodor Fontane és Richard Wagner szimbólumaihoz és vezérmotívumaihoz kapcsolódik. Prózájára jellemző az irónia és a kétértelműség, az allegóriákat és mitológiai motívumokat művészileg egyre érettebb módon használta fel.
  • Ivan Cankar

    Ivan Cankar
    szlovén író, költő, drámaíró, a szlovén irodalom világirodalmi jelentőségű nagysága.
  • Ady Endre

    Ady Endre
    Magyarország egyik legjelentősebb költő,újságírója.
  • Krúdy Gyula

    Krúdy Gyula
    író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere. Gyakrabban használt álnevei: Ábrándi, Alföldi remete, Balatoni remete, Fráter Julius, Gyula bácsi, Jó barát, Kuruc levente, Mélacsai, Mézes­kalácsi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Pletykási, Régi ablakok alatt sétáló, Rezeda úr, Rezeda Marcell, Szigeti harkály, Szigeti remete, Szigeti sétáló, Szindbád, Templárius, Török Gedeon.
  • Móricz Zsigmond

    Móricz Zsigmond
    magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.
  • Aleksandar Blok

    Aleksandar Blok
    orosz költő és drámaíró, az orosz szimbolizmus egyik meghatározó alakja
  • Juhász Gyula

    Juhász Gyula
    magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának egyik legjelentősebb magyar lírai kifejezője.
  • Babits Mihály

    Babits Mihály
    költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja. Török Sophie (Tanner Ilona) férje, Babits Ildikó nevelőapja.
  • Veljko Petrović

    Veljko Petrović
    Meghalt: 1967. július 27., Belgrád
    Nyughely: Újtemető
    Oktatás: Eötvös Loránd Tudományegyetem
    Filmek: Talog, Karlovački doživljaj
    Könyvek: Salašar, Anthology of Modern Serbian Lyric, Ének délben: válogatott novellák
  • Kosztolányi Dezső

    Kosztolányi Dezső
    író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX. századi magyar széppróza és líra egyik legnagyobb alakja.
  • Tóth Árpád

    Tóth Árpád
    Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.én halt meg,költő, műfordító
  • Csáth Géza

    Csáth Géza
    magyar író, orvos, pszichiáter, pszichoanalitikus, zenekritikus, zeneszerző. Jász (Brenner) Dezső bátyja és Kosztolányi Dezső unokatestvére
  • Kassák Lajos

    Kassák Lajos
    magyar író, költő, műfordító, képzőművész. A magyar avantgarde mozgalom meghatározó alakja
  • Füst Milán

    Füst Milán
    magyar író, költő, drámaíró, esztéta. A magyar szabadvers megteremtője. 2000-ben a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé
  • Szirmai Károly

    Szirmai Károly
    író, kritikus, lapszerkesztő
  • Tin Ujević

    Tin Ujević
    Meghalt: 1955. november 12., Zágráb, Horvátország
    Teljes név: Augustin Josip Ujević
    Temetés helye: Mirogoj, Zágráb, Horvátország
    Oktatás: Zágrábi Egyetem
  • Ivo Andrić

    Ivo Andrić
    boszniai származású jugoszláv Nobel-díjas író, költő, közéleti személyiség
  • Miroslav Krleža

    Miroslav Krleža
    horvát író, költő, drámaszerző és esszéíró, a 20. századi horvát irodalom egyik legnagyobb alakja
  • Szenteleky Kornél

    Szenteleky Kornél
    szerb származású magyar író, költő, műfordító, szerkesztő. A jugoszláviai magyar irodalom egyik jelentős képviselője volt. Kortársai az irodalmi vezért, a Vajdaság Kazinczyját tisztelték benne, az utókor pedig elsősorban az írót tartja számon
  • Tamási Áron

    Tamási Áron
    Kossuth-díjas magyar író. Leggyakrabban az ún. népi írók közé sorolják
  • Frederico García Lorca

    Frederico García Lorca
    népszerű spanyol költő, drámaíró, festő, zeneszerző. A legnagyobb 20. századi drámaírók egyike.
  • Szabó Lőrinc

    Szabó Lőrinc
    Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja
  • Németh László

    Németh László
    Kossuth-díjas magyar író, esszéista, drámaíró, műfordító, 1998-tól a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja. Írói álneve: Lelkes
  • Majtényi Mihály

    Majtényi Mihály
    prózaíró, újságíró, műfordító. Írásait az expresszionizmus irányvonala és a sajátosan egyedi vajdasági élményvilág határozta
  • József Attila

    József Attila
    Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hiszen félárva gyermekként ifjúsága tele volt lemondással és brutalitással, felnőttként pedig szembesülnie kellett a meg nem értéssel. Öngyilkosságra utaló tragikus halálának[2] pontos körülményeit azóta sem sikerült tisztázni
  • Gelléri Andor Endre

    Gelléri Andor Endre
    Wels, Ausztria, 1945. május 6–20. között halhatott meg, magyar író, novellista
  • Radnóti Miklós

    Radnóti Miklós
    magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése
  • Herceg János

    Herceg János
    magyar író, szerkesztő, műfordító.