-
-
A mai ember kialakulása. A nagy állatcsordák után vándorló emberek nagycsaládokban (klánokban) éltek, és kő-, fa-, illetve csonteszközöket használtak.
-
-
Kr.e 1792-1750
Hammurapi Babilon város királya , az Óbabiloni Birodalom létrehozója volt. Hammurapi elsősorban a legrégebbről ránk maradt teljes „törvénygyűjtemény” révén ismert. A teljes „törvénykönyv” egy 2,25 méter magas kőoszlop. -
Az olümpiai játékok az Ókori Görögországban jelen levő atlétikai és vallási ünnep volt Zeusz tiszteletére . A történeti források szerint a játékokat kr.e 776 és kr.u 393 között négyévente tartották, összesen 292-t.
-
kr.e.336-323 uralkodott
III. Alexandrosz , akit magyarosan Nagy Sándor néven is ismernek az ókor egyik emblematikus figurája, Makedónia királya, általános vélekedés szerint kiváló hadvezér volt. -
Spartacus trák születésű gladiátor és rabszolga volt az ókori Rómában. A birodalom kr.e 73 és kr.e 71 között zajlott legnagyobb rabszolgafelkelésének fővezére, vagy legnagyobb hírnévre szert tett vezetője.
-
-
A Nyugatrómai Birodalom I. Theodosius római császár uralkodott 379-től 395-ig) halálát követően, a Római Birodalom felosztása révén jött létre. Theodosius halála után fiai, Arcadius és Honorius felosztották a birodalmat, ennek során létrejött a Keletrómai Birodalom – Konstantinápoly(Bizánc) központtal – és a Nyugatrómai Birodalom, melynek fővárosa 402-ben Ravenna lett.
-
A magyar történelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során a magyarok a Kárpát-medencét a birtokukba vették.
-
Az Aranybulla II. András magyar király által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott, függőpecséttel ellátott királyi okirat.
-
A tatárjárás az Európa elleni mongol inváziót , ezen belül Magyarország 1241–42-es megszállását jelenti. A mongolok támadása a 13. századi Európa történelmének egyik meghatározó eseménysorozata volt.
-
III. András halálával kihal az Árpád-ház férfi ága , ezért is nevezik gyakran az utolsó aranyágacskának.
-
- augusztus 3-án indult el Palos kikötőjéből Kolumbusz Kristóf három hajója, a Santa Maria, a Nina, a Pinta, hogy az Atlanti-óceánon nyugati felé haladva elérjék Kínát és a Távol-Keletet. Az Amerika felfedezésével végződő expedíció a történelem egyik legjelentősebb utazása volt, mely új szakaszt hozott a portugálok által megkezdett gyarmatosítás folyamatában.
-
-
A mohácsi csata vagy mohácsi vész 1526. augusztus 29-én zajlott le a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadai között, magyar vereséggel. A Mohács határában megvívott csatát a későbbi történetírásunk úgy emlegette, mint „nemzeti nagylétünk nagy temetőjét”. Valószínűleg a mohácsi csata a magyar hadtörténelem legtöbbet emlegetett ütközete.
-
Buda ostroma 1541. május 4. és augusztus 29 között tartott. A Willheim von Roggendorf vezette rendkívül nagyszámú osztrák, német cseh és magyar alakulatokból összetevődő sereg három hónapig próbálta elfoglalni a megerősített Budát és várát. 1541. augusztus 29-én a janicsárok beszivárogtak Budára és vér nélkül bevették azt.
-
- Tiszántúl és Erdély -Izabella és János Zsigmond kezén maradt évi 10.000Ft adó fejében 2. Felvidék, Horvátország, Nyugat- Dunántúl, Szlavónia – a Habsburgok kezén lévő egyre keskenyedő sáv. 3. Duna menti területek – a Szultán ellenőrzése alatt állt. Egyre szélesedett, terjeszkedett.
-
A harmincéves háború II.Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618-1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa nagy részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk és a világháborúk okoztak.
-
Európa megkönnyebbüléssel vette tudomásul, hogy Buda visszafoglalása a töröktől 1686. szeptember 2-án megtörtént. A régóta várt esemény Buda török kézre kerülése után 145 évvel és négy nappal valósulhatott csak meg.
-
A Rákóczi-szabadságharc (1703-1711) a török uralom alól felszabadult Magyarország első jelentős szabadságharca volt a Hanbsburg abszolutizmus ellen.
-
1776.július 4-én a Kontinentális Kongresszus elfogadta a tizenhárom gyarmatnak a Brit Birodalomtól való függetlenségét kimondó Lee-határozatot.
-
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.
-
-
Az I. világháború összesen több mint 15 millió ember halálát okozó, négy éven át tartó (1914-1918) öldöklő küzdelem a korabeli gyarmat-és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.
-
A második világháború az emberiség történetének eddigi legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa. A legelterjedtebb álláspont szerint kezdete az 1939. szeptember 1-jei, Lengelország elleni német támadásához köthető.
A háború Euróbában 1945. május 8-án Németország feltétel nélküli megadásával, míg Ázsiában szeptember 2-án , Japán kapitulációjával fejeződött be. -
A II. világháború befejezésekor, a világot újra felosztották a győztes nagyhatalmak kedvük szerint. Ez az ún. béke semmivel sem volt igazságosabb és békésebb, mint az I. világháborút lezáró ugyancsak párizsi békék. A Szovjetunió hadserege tulajdonképpen elfoglalta egész Közép-Európát. 1945-1948 között mindenhol létrejött a kommunista pártok diktatúrája. A szovjetek 1945-1990-ig tartózkodtak Magyaroszágon.
-
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
