Politikai párt története 1980-2021

  • 1980-1988

    1980-1988
    MSZMP állampárt vezető szerepe, egypártrendszer van Magyarországon, a Magyar Szocialista Munkáspárt egyeduralkodó, szocializmus éveiben vagyunk, akkor nem gondolkodtak a politikusok változásban, szovjet rezsim katonái az országban állomásoztak
  • Period: to

    MSZMP állampárt

    AZ 1949-es sztálinista alkotmány szerint a kommunista párt egyeduralkodó és egyedüli párt szintjén működik Magyarországon, választások vannak, de csak az MSZMP-hez kötődő erők juthatnak támogatáshoz
  • A Szovjetunió meggyengül, a keleti blokk elkezd függetlenedni

    A Szovjetunió meggyengül, a keleti blokk elkezd függetlenedni
  • A keleti blokk felbomlik, Magyarország az orosz befolyástól független ország

    A keleti blokk felbomlik, Magyarország az orosz befolyástól független ország
    1991 december 8-án hivatalosan felbomlik a Szovjetunió, a keleti blokk országai már nincsenek szoros kontroll alatt, hamarosan függetlenednek, 1992-ben Magyarországról is végelegesen is kivonulnak az orosz katonák
  • Az MSZMP jogutódjaként létrejön

    Az MSZMP jogutódjaként létrejön
    Az MSZMP XIV. kongresszusán 1989 október 7-én megállapodnak az új párt létrehozásáról, november 21-én bejegyzik az MSZP nevű új pártot
  • Médiafölény

    Médiafölény
  • Period: to

    Ellenzékban az első szabadon választott parlamentben

    AZ MSZMP jogutódja az első szabadon választott parlamentbe bejut, 8,5%-kal,első szabad parlamentben ellenzékként működik
  • Period: to

    Elszigetelve a többi párttól

    Az 1990-es ciklus elején az MSZP-t mint kommunista utódpártot tartották számon, nem akartak velük összefogni, ezt majd az SZDSZ töri meg
  • 1.szabad parlamenti választások

    1.szabad parlamenti választások
    Az első szabad választásokat Magyarországon a rendszerváltást követően 1990 március 25-én, és április 8-án rendezték kétfordulós rendszerben
  • Az országgyűlésben 8,55% százalékkal

    Az országgyűlésben  8,55% százalékkal
  • Demokratikus Charta

    Demokratikus Charta
    MSZP és SZDSZ dokumentuma, amely kimondja, hogy az MSZP-t az SZDSZ elfogadja, mint koalíciós párt
  • 4 éves ciklus eredményei

    4 éves ciklus eredményei
  • Kormányra kerülés

    Kormányra kerülés
    AZ 1994-es parlamenti választást május 8-án és május 28-án rendezték meg. Abszolút többség, kétharmados többsége van az MSZP és az SZDSZ koalíciójának, az MSZP-nek is van elég támogatottsága ahhoz hogy tudjon kormányt alakítani, azonban az Európai Integrációhoz az utódpárt az SZDSZ-t választja koalíciós partnernek
  • Period: to

    MSZP-SZDSZ kormány

  • Period: to

    Ellenzékben

    Fidesz-FKGP kormánykoalíció, MSZP ellenzék vezető ereje,
  • 100 napos program

    100 napos program
    50%-os béremelés, adók csökkentése, szociális jutatások, nyugdíjak emelése, 50%-os közalkalmazotti béremelés, 13. havi nyugdíj, 8%-os nyugdíjemelés 4 év alatti elérése, nyugdíjasoknak 19 ezer forintos pótlék, egyetemi ösztöndíjakat is emelték,
  • D-209 botrány

    D-209 botrány
    Medgyessy Péter miniszterelnökről kiderül, hogy III/II.es ügynöki múlttal rendelkezik, a miniszterelnök ezt elismerte. Azonban 2002-ben a botrány kitörése miatt nem lett egyből következménye, a koalíciós partner, az SZDSZ nehezményezte ezt.
  • Újra kormányon

    Újra kormányon
    2002-ben a kétfodulós választáson az SZDSZ-szel közösen nagyobb támogatottsággal rendelkeznek, mint a Fidesz-MDF, ők alakíthatnak kormányt, 1994 után másodszor. Együtt a szavazatok 51%-át kapják meg a választóktól, Medgyessy Péter kormányt alakíthat.
  • Period: to

    Medgyessy kormány

    MSZP-SZDSZ többség a kétfordulós választáson, április 7-én és 21-én rendezik meg a két fordulót,
  • 13.havi nyugdíj, béremelés

    13.havi nyugdíj, béremelés
  • Medgyessy lemond a miniszterelnökségről

    Medgyessy lemond a miniszterelnökségről
    A miniszterelnöknek a 2002-ben kitört D-209-es botrány és az SZDSZ-szel ápolt rosszabb viszony eredményezte a bukását. Sokan úgy tudják, hogy Csillag István SZDSZ-es gazdasági miniszter leváltása csak egy ürügy volt Medgyessy megbuktatásakor.
  • Period: to

    1. Gyurcsány kormány

    AZ MSZP elnöke Medgyessy lemondását követően inkább Kiss Pétert bízta volna meg a feladattal, azonban a párt küldöttgyűlése inkább Gyurcsányt támogatta. AZ SZDSZ is beállt mögé, így a kellő támogatást megkapta, a ciklus második két évében ő vezette az országot miniszterelnökként
  • Választási ígéretek 2006

    Választási ígéretek 2006
    A választási kampány az ígéretekről szólt, a Fidesz és az MSZP, két nagy tömb szociális, materiális ígéretekkel csábították a választókat a 2006-os választás fordulóiba, a Fidesznél a rosszabbul élünk, mint 4 éve kampányszlogen volt a mérvadó, azonban a választók ezt nem érezték.
  • Gazdasági világválság hatási Magyarországon

    Gazdasági világválság hatási Magyarországon
    Magyarország 0 2006-os év választási győzelem ígéretinek számító béremelések nem valósulnka meg, inkább megszorító politikát alkalmaznak, de ígs em tudjuk elkerülni a gazdasági válságot, államcsődöt, IMF hitelt
  • 2. Gyurcsány-kormány megalakul

    2. Gyurcsány-kormány megalakul
    A 2006-os országgyűlési választáson a választópolgárok az MSZP-SZDSZ koalíciónak adnak felhatalmazást kormányzásuk folytatására. 49%-ot kapott az MSZP, 5%-ot az SZDSZ.
  • Period: to

    2. Gyurcsány kormány

    MSZP-SZDSZ megint megkapja a választók akaratából fakadó többséget a parlamentben 2006-ban. 2009-ben azonban a kisebbségbe kerülő kormány miniszterelnöke Gyurcsány Ferenc elleni konstruktív bizalmatlansági indítványt elfogadta.
  • Őszödi beszéd kiszivárgása

    Őszödi beszéd kiszivárgása
    2006 májusában a miniszterelnök egy frakcióülésen egy zárt körű bezsélgetésben elmondja frakciótársainak, hogy a magyar gazdaság helyzete romokban, költségvetést hamisítottak, nem kormányoztak, továbbá elmondta hogy sokat hazudtak a választóknak. A Fidesz erre óriási kampányt indított, tüntetéseket szervezett már akkor, ez az esemény is nagyon levitte az akkor kormányzó koalíció támogatottságát.
  • Tüntetések

    Tüntetések
    2006 október 23, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján óriási tüntetések bontakoznak ki a kormány ellen. Ilyenkor már kiszivárgott az őszödi beszéd, elégedetlenek az emberek a kormánnyal.
  • Támogatásvesztés

    Támogatásvesztés
  • Szociális népszavazás- veszteség

    Szociális népszavazás- veszteség
    A Fidesz-KDNP, mint legnagyobb ellenzéki tömörülés, népszavazást kezdeményez 2007 decemberében. A kórházi vizitdíj megszüntetése, kórházi napidíj és a képzési hozzájárulás megszüntetése ügyében. A népszavazás az MSZP szempontjából nagyobb veszteségekkel zárult, hamarosan a kormánykoalíció is felbomlott.
  • Felbomlik a koalíció

    A 2008-as szociális népszavazás és az SZDSZ-es egészségügyi miniszter menesztése a kormánykoalíció bukását eredményezte. 2008. május 1-re az SZDSZ nélküli kisebbségi MSZP kormány lett a vezető hatalom
  • Period: to

    Bajnai kormány

    Váságkezelő kormány jön létre, GYurcsány Ferenc lemond, megkezdődik az roszág rehabilitációja
  • Gyurcsány lemond a miniszterelnökségről

    Gyurcsány lemond a miniszterelnökségről
    Gyurcsány Ferenc 2009. márciusában bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről, azt mondta ekkor, hogy a személye a reformok akadályává vált, más embert javasol a posztra.
  • Bajnai Gordon a miniszterelnök - válságkezelő kormány

    Bajnai Gordon a miniszterelnök - válságkezelő kormány
  • EP választási vereség

    EP választási vereség
    Fidesz-KDNP kapja a szavazatok többségét, az MSZP 4 mandátumot kap, a Fidesz 14-et.
  • Mesterházy a párt elnöke

    Mesterházy a párt elnöke
    2009-ben Mesterházy lesz az MSZP frakcióvezetője, majd a párt alelnöke. 2010-ben őt indították az országgyűlési válaszutáson, ahol nem volt esélye a pártnak. 2014-ben listavazető az országgyűlési választáson az Összefogás nevében
  • Period: to

    Ellenzék vezető ereje

    Annak ellenére, hogy az MSZP megsínylette az előző parlamenti ciklus kormányzását, Mesterházy Attilával és Gyurcsány nélkül egy feltörő pár jön létre, a Fidesz-KDNP ellenzékeként
  • Támogatottság javulás

    Támogatottság javulás
    Az MSZP támogatottságát a közvéleménykutatók újra 35%-ra mérik, ez meglepetés az előző parlementi ciklus végéhez képest.
  • Baloldali Politikai Összefogás a Választásra

    Baloldali Politikai Összefogás a Választásra
    A 2014-es választásokra az MSZp, mint a baoldali összefogás vezető ereje tér ra, azonban az összefogásban rajtuk kívül az EGYÜTT, LMP, DK, Párbeszéd, és a Liberálisok is bent vannak, Korszakváltás nlven indulnak a válazstáson
  • Period: to

    Ellenzékben 03.

    A választók a 2014-es választáson nem adtak felhatalmazást az MSZP-nek és az Összefogásnak arra, hogy vezesse az országot. Ellenzékből folytatták a politizálást.
  • Választási vereség

    Választási vereség
    A Baloldali tömb Összefogás vereséget szenved, nem sikerül megközelíteni a Fidesz-KDNP támogatottságát. 19%-ot szereznek a választáson, a Fidesz-KDNP ezzel szemben 67-et.
  • MSZP-Párbeszéd Szövetség a választásokra

    MSZP-Párbeszéd Szövetség a választásokra
    Molnár Gyula, az MSZP pártelnöke bejelentette, hogy a Párbeszéd-MSZP együttes indulás várható a 208-as országgyűlési választásokon. Közös listát állítanak. Végül ezt a listát Karácsony Gergely vezette, ő lett a miniszterelnök-jelölt Botka László leváltását követően.
  • Koordinált jeöltállítás a baloldali pártokkal

    Koordinált jeöltállítás a baloldali pártokkal
    A 2018-as választások előtt az MSZP a Demokratikus Koalícióval megállapodást köt több körzet fölött. Sok helyen a DK, de még több helyen MSZP-s jelölt lép vissza. Sokak szerint a DK fennmaradását ez a döntés is segítette, amikor éppen meglett az 5% a 18'-as választásokon a pártnak.
  • Megszületik az összefogás az összes ellenzéki párt között, benne MSZP-P

    Megszületik az összefogás az összes ellenzéki párt között, benne MSZP-P
    2018.ban először Hódmezővásárhelyen, majd a 2019-es Önkormányzati Választásokon is együtt indul a 6 ellenzéki párt immár kiegészülve a Jobbikkal
  • Period: to

    Kevesebb támogató

    AZ MSZP támogatpttsága 2020-ra 5% körülire csökken, 18-ban mág 18%-ot kapott a párt a választásokon
  • Választási vereség

    Választási vereség
    A 2018-as választáson Karácsony Gergely vezeti az MSZP pártot, mint miniszterelnök-jelölt. Azonban a párt 10%-ot kap és 20 képviselővel lehet jelen a parlamentben.
  • 5%-os párt

    5%-os párt
    A közvélemény kutatások a pártot 5%-ra mérik, azaz pont a parlamenti küszöbön mozog, azonban ez lényegtelennek látszik, mert az ellenzéki összefogásban úgy gondolkodnak, hogy lesz elég képviselőjük a frakcióhoz.
  • Összellenzéki Összefogásban résztvevő

    Összellenzéki Összefogásban résztvevő
    Megszületik a megállapodás a 6 párt között arról, hogy 2022-es országgyűlési választáson együtt indulnak ugyanazokkal a jelöltekkel, ezt egy előválasztáson fogják kiválasztani. A Fidesz ellen mindenhol csak egy jelölt lesz a körzetekben. A résztvevő pártok az LMP, MSZP, DK, Párbeszéd Momentum és a Jobbik.
  • Ellenzéki Előválasztás- MSZP-P-LMP 20 előválasztási győztes

    Ellenzéki Előválasztás- MSZP-P-LMP 20 előválasztási győztes
    Az MSZP az LMP-vel és a Párbeszéddel közösen állít jelöltet az ellenzéki előválasztáson.