Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc eseménytörténete

Forradalmak Európában

Period: Jan 1, 1848 to Mar 1, 1848

Először Palermóban, majd Nápolyban végül Párizsban és Bécsben törnek ki forradalmak .Március 13-án Bécsben lemond Clemens.

Pesti forradalom

Mar 15, 1848

Egy országgyűlési küldöttség Bécsbe utazik Kossuthék felirati javaslatával, illetve Pesten kitörik a forradalom.

Az első független felelős magyar kormány

Apr 7, 1848

A király kinevezi az első független felelős magyar kormányt. A Batthyány- kormány, egy koalíciós, az országgyűlésnek felelő kormány. Tagjai: Kossuth, Szemere, Eszerházy, Széchenyi, Mészáros, Deák, Eötvös, Klauzál

Utolsó rendi országgyűlés.

Apr 11, 1848

V. Ferdinánd berekeszti az utolsó rendi országgyűlést és szentesíti a törvényeket

Honvéd zászlóaljak

May 16, 1848

Batthyány miniszterelnök 10 honvédzászlóalj felállításához önkénteseket kér

Első népképviseleti országgyűlés

Jul 5, 1848

Megnyílik az első népképviseleti országgyűlés Pesten

Újoncok és hitel

Jul 16, 1848

A képviselőház megszavazza a kormány által kért 200.000 újoncot és 42 millió forint hitelt.

Batthyány megbízatásának érvénytelenítése

Aug 25, 1848

A király érvényteleníti Batthyány miniszterelnöki megbízatását, és Lamberg altábornagyot a Magyarországon állomásozó hadsereg főparancsnokává nevezi ki.

Az önáll magyar pénz-és hadügyminisztérium megszüntetésének követelése

Aug 27, 1848

Az osztrák kormány figyelmezteti az uralkodót, hogy az önáll magyar pénz-és hadügyminisztérium felállítása törvénytelen, mert ellentmond a Pragmatica Sanciónak.

Jellasics serge

Sep 11, 1848

Joszip Jellasics horvát bán főserege átlép a Dráva határfolyót. A hadügyek kivételével Batthyány veszi át a minisztériumok vezetését.

Lamberget a pesti nép felkoncolja

Sep 28, 1848

Pákozdi győzelem

Sep 29, 1848

Jellasics vereséget szenved Pákozdnál a Móga János által vezetett honvéd seregtől.

Királyi szankciók

Oct 3, 1848

Móga János üldözőbe veszi Jellesicsot. - A király a meggyilkolt Lamberg helyett Jellasicsot nevezi ki a magyarországi haderő főparancsnokává. Az országgyűlést feloszlatottnak nyilvánítja, illetve hadi törvényeket léptet életbe Magyarországon

Bécsi felkelés

Oct 6, 1848

Bécsben felkelés tör ki, v. Ferdinánd Olmützbe menekül vasúton. A bécsi nép felakasztja Latour hadügyminisztert.

Windischgrätz

Oct 16, 1848

A király Windischgrätz herceget nevez ki a császári hadsereg főparancsnokává, aki egyúttal a bécsi és magyar forradalom leverésére tejhatalmat kap.

Schwechati vereség

Oct 30, 1848

A császári hadsereg, Winischgrätz vezetésével, vereséget mér Móga seregére, másnap pedig leveri a bécsi forradalmat.

Ferenc József trónra lép

Dec 2, 1848

V. Ferdinánd lemond a trónról, Ferenc József (1848-1916) trónra lép.

Az országgyűlés és az OHB Debrecenbe költözik

Dec 31, 1848

Magyar haderők egyesülése

Feb 5, 1849

Guyon Richárd ezredes hadosztálya áttör a Branyiszkói-hágón, ezzel Görgei hadteste előtt szabaddá válik az út a főerőkkel valő egyesülésre

Kápolnai vereség

Feb 27, 1849

A Dembinski vezette honvédsereg vereséget szenved Windischgrätztől Kápolnánál, és visszavonul a Tisza mögé.

Oktrojált alkotmány

Mar 4, 1849

Ferenc József Olmützben kiadja az új /oktrojált/ alkotmányt.

Tavaszi hadjárat terve

Mar 30, 1849

Klapka elképzelései alapján elkészül a tavaszi hadjárat terve.

Hatvani győzelem

Apr 2, 1849

Gáspár András és Damjanich János vezeti a magyar csapatokat.

Tápióbicskei győzelem

Apr 4, 1849

Damjanich és Klapka vezette a magyar csapatokat.

Isaszegi győzelem

Apr 6, 1849

Váci győzelem

Apr 10, 1849

Windischgrätz leváltása

Apr 12, 1849

Windischgrätz helyett Weldent nevezik ki a császári erők fővezérévé.

Habsburg ház trónfosztása

Apr 14, 1849

Debrecenben a képviselőház nyilvános ülésén kimondják a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását.

Nagysallói győzelem

Apr 19, 1849

Komáromi győzelem

May 2, 1849

Szemere kinevezése + cári segítség az osztrákoknak

May 2, 1849

Kossuth kinevezi kormányzónak Szemere Bertalant a miniszteri tanács elnökévé. Ferenc József levélben katonai segítséget kér I. Miklós orosz cártól, aki erre ígéretet tesz.

Buda ostroma

May 4, 1849

Az ostrom május 4-21-ig tartott. Az osztrákok dupla túlerőben voltak. Május 21-én beveszik a magyarok Bud várát.

Bevonulás Pestre

May 24, 1849

Az első magyar csapatok bevonulnak Pestre.

Haynau

May 30, 1849

Welden helyett Julius von Haynau lesz a császári főparancsnok.

Orosz hadsereg bevonulása

Jun 15, 1849

Paszkievics herceg 200 ezer fős orosz hadserege bevonul Magyarországba. Ezzel az osztrák/orosz csapatok háromszoros túlerőbe kerülnek.

Segesvári vereség

Jul 31, 1849

Bem erdélyi serge döntő vereséget szenved Segesvárnál.

Temesvári vereség

Sep 9, 1849

Temesvárnál újabb dönt vereséget szenved Haynautól a magyar honvéd sereg.

Fegyverletétel

Sep 13, 1849

Görgei Világosnál /32 ezer fő/ feltétel nélkül leteszi a fegyvert Rüdiger orosz lovassági tábornok előtt.

Komárom feladása

Oct 2, 1849

Klapka, miután szabad elvonulást és büntetlenséget csikar ki a komáromi vár 35 ezer védőjének, feladja az erődítményt.

Az aradi vértanúk kivégzése

Oct 6, 1849

Batthyányt Pesten, 12 tábornokot és egy ezredest Aradon végeznek ki.

Nemzetiségi törvény

Jul 28, 1949

A magyar képviselőház elfogadj a nemzetiségi törvényt, ami szabad nyelvhasználatot biztosított minden területen.

Kossuth lemondása

Sep 11, 1949

Kossuth lemond kormányzói tisztéről, és egyúttal tejhatalommal ruházza fel Görgeit.