-
Period: 1560 to
Pénzügyi válság Európában (XVI. század második felétől a XVII. század elejéig)
Okai: polgári átalakulás, Amerika felfedezésével az arany és ezüstbehozatal Európába, amely így csökkentette az értéküket (különösen az ezüstét), harmincéves háború.
Mindezen okok hatalmas inflációt és az árak ugrásszerű megnövekedését idézték elő. Magyarországon és Erdélyben elérte a 250%-ot. -
Period: to
Bethlen Gábor erdélyi fejeledem intézkedéseivel kivezette államát a pénzügyi válságból és pénzromlásból
Elsősorban a törökök felé az adó- és ajándékkötelezettségek teljesítése végett ösztönözte a kereskedelmet, a bányászatot és egy kezdetleges merkantilista gazdaságpolitikát is felfedezhetünk mögötte. Sokfajta pénzt is veretett (aranyból forint, ezüsttallér stb.) -
I. Lipót bevezette a krajcárt Magyarországon
- század elején vezette be Lipót, de csak a konvenciós tallér (1754) bevezetésekor vált fő váltópénzzé.
-
Period: to
II. Rákóczi Ferenc vezette forradalom és szabadságharcnak önálló pénzverése volt
A különböző pénznemek miatt kettős árrendszer alakult ki: más volt az ár, ha nemesfémpénzzel fizettek, vagy ha rézpénzzel. -
Period: to
Mária Terézia bevezette a Gulden-t (forint)
Mária Terézia a gazdaság és a kereskedelem élénkítésére hajtott végre intézkedéseket, melyek keretében a pénzrendszert is egységesítették Ausztria és Magyarország között. Ez lett a Gulden. -
Mária Terézia bevezette a rendszeres pénzverést
-
Első papírpénz megjelenése
Mária Terézia nevéhez fűződik, azonban a napóleoni háborúk miatt többször le kellett értékelni a bankjegyek értékét. -
Kossuth-bankó kibocsátása
Nemzeti valuta kibocsátása. A forradalomhoz szükséges hitelek felvétele után a magyar kormányzatnak a pénzkibocsátásnak nem volt ércfedezete, így folyamatosan nőtt az államadósság. A szabadságharc bukása után az összes papírpénzek (a fedezettek is) értéküket vesztették a megtorlás végett. -
Ausztria államcsődje a XIX. század közepétől
Okai: sokszor állt hadban Ausztria (krími háború, itáliai háborúk, osztrák-porosz konfliktus), hadikiadásokat államkölcsönből vagy nemesfémkészletből fedezték. Az államadósság azonban egyre jobban leértékelte a nem nemesfémből készült pénzek értékét, mely hatott a magyar gazdaságra is. Kiegyezés után az osztrák-magyar forint lett a Monarchia közös pénzneme (még mindig ezüstalapú). -
Aranyfedezetre való átállás
Európában a XIX. század második felétől egyre több ország átállt aranyalapra (értékállóbb fizetőeszközzé vált). A Monarchia késlekedett az átállással. Végül Wekerle Sándor pénzügyminiszter terjesztette elő a javaslatot a pénzügyi stabilizáció elérése végett. -
Korona bevezetése
Bevezetése nem járt együtt a korábbi érmék, bankjegyek lecserélésével, így az aranyalapra való átállás folyamat 1927-ig elhúzódott (pengő bevezetése.) -
Korona válsága
1914-től a jórészt fedezetlen pénzkibocsátás és hadikölcsön-kötvények kibocsátása következtében az első világháború végére már 60%-os volt a pénzromlás mértéke. Az első világháború során a bécsi kormányzat szándékosan csökkentette Magyarország bankjegyellátását, kevés volt a forgalomban lévő bankjegy, emiatt (illetve az infláció miatt is) pénzhiány alakult ki. -
Period: to
Korona válsága
1914 és 1924 között a a korona az aranyfedezet megléte nélkül elvesztette a társadalom bizalmát, így új pénznem bevezetésére volt szükség. -
Károlyi-kormány enyhítési kísérlete
A pénzhiány enyhítésére a bankjegyek nyomtatását a Károlyi-kormány készítette elő, majd a Tanácsköztársaság idején is folytatódott forgalomba hozataluk. -
Osztrák békeszerződés
Az osztrák békeszerződésben az első világháború végén, a győztesek kötelezték az OMM utódállamainak a korábban használt bankjegyek felülbélyegzésére, majd valutacseréjére. Rendelkeztek az Osztrák-Magyar Bank felszámolásáról is, megtiltva a közös valutából származó előnyöket. Magyarország utolsóként alkalmazta a felülbélyegzést, ennek következménye, hogy a Monarchia utódállamaiból Magyarországra áramlottak a Monarchia bankjegyei, mely szintén hozzájárult az infláció növekedéséhez. -
Magyar korona
A közös valuta helyébe az ugyanolyan névértékű magyar korona lépett 1920 tavaszán -
Period: to
Hegedűs Lóránt mérséklési kísérlete
Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter igyekezett a nemzeti valuta stabilizálását megvalósítani. Ez kezdetben sikeresnek is tűnt, de később kudarcba fulladt, mert újabb fedezetlen pénzkibocsátást eredményezett, ami még inkább megemelte az inflációt. -
Period: to
Kállay Tibor intézkedései
Kállay Tibor az infláció felpörgetésével (bankópréssel) kísérletezett, majd radikálisabb lépésekhez nyúlt. Kikényszerítette az adóreformot, illetve sikerült 1923-ra a Népszövetséggel egy újjáépítési kölcsön kereteit megfogalmazni. Ennek eredményeként az infláció további növekedését 1924 év közepére sikerült megállítani, sőt a megvalósított intézkedések és a kilátásba helyezett kölcsönök stabilizálták a valutarendszert. -
Infláció tetőpontja
Havi értéke elérte a 98%-ot. -
Magyar Nemzeti Bank felállítása
A Magyar Nemzeti Bank megalapításával egy a központi államhatalomtól és az államigazgatástól független jegybank jött létre Magyarországon. -
Pengő bevezetése
Az 1925. évi XXXV. törvénycikk rendelkezett a pengő, vagyis egy új aranyalapú valuta bevezetéséről. -
Pengő bevezetése
A pengőt ekkor vezették be mindennapi használatra, mely a II. világháború végéig értékálló pénzként működött. -
Győri program
Darányi Kálmán bejelentette egy 1 milliárd pengős fegyverkezési programtervet. A program sikeres volt, de mivel a finanszírozási forrása a pénznyomtatás volt, ez indította el a pengő későbbi jelentős mértékű inflációját. -
II. világháború fokozódó pénzügyi nehézésgei
1943-ra az államadósság elérte a 6,9 milliárd pengőt. Voltak mérséklés tcélzó intézkedések, például az I. világháború idején kibocsátott hadikölcsön-kötvények rendezésére vonatkozó törvény. Hiszen a kötvénykibocsátás az infláció és az államadósság növekedését idézte elő. -
Pengő hanyatlása - Vörös Hadsereg pengője
A Vörös Hadsereg is kibocsátott pengő-bankjegyeket, ezzel is súlyosbítva a már meglévő gazdasági problémákat, többek között az inflációt. A fedezetlen pénzkibocsátás tovább rontotta a bizalmat, ezáltal az inflációt. -
Vagyonadó
Az inflációt egyszeri 75%-os vagyonadóval kívánta a kormányzat megfékezni, de ez csak alig két hétig tudta megfékezni a pénzromlást. Az infláció legjelentősebb tényezője az államháztartás hiánya volt. -
Az aranyvonat
A pengő fedezetlenségét tovább növelte a Vörös Hadsereg elől megszöktetni próbált aranykészlet, devizatartalékok, értékek, dokumentumok elvesztése, mert az amerikai hadsereg hadizsákmányként lefoglalta. Még ugyanebben az évben a pengő kiszorult a napi kereskedelmi forgalomból, helyette más értékálló vagyontárgyakat vagy közvetlen termékcserét alkalmaztak a piacon. -
1946 nyara
Az infláció 1946 nyarán öngerjesztő folyamattá vált, nem lehetett megállítani. -
Adópengő
Az infláció mérséklésére bevezették az adópengőt, melyet később fizetési forgalomba is bocsátottak. Azonban ezzel a pengő mellett az adópengő inflációs folyamata is elszabadult. -
A legnagyobb infláció
A forgalomban lévő pénz mennyiségével arányosan változtak az árak. 1946. július utolsó hetére 158 486%-re növekedett, azaz napi 1585-szörös volt az árnövekedés. Ekkor már a papírpénz előállítása többe került, mint az érték, amivel ellátták. Ez volt a világtörténelem legnagyobb (ismert) inflációja. -
Forint (újra) bevezetése
A hiperinfláció után bevezették a forintot a pengő helyett, és a pengőre emlékeztető fillért váltópénz gyanánt (a hasonlóság a folytonosság miatt volt fontos). A forint bevezetését alapos gazdaságpolitikai tervezőmunka előzte meg (Varga István közgazdász közbenjárásával), majd bevezetését követően is védték a forintot. Ezzel egyszerre erősítették a forint iránti bizalmat és akadályozták az inflációt. (A kommunisták magukat reklámozták a forint bevezetésével.) -
Az árszínvonal további csökkenése
A valutacsere és a védelmi intézkedések nem tudták megszüntetni inflációt (államháztartási hiány, jóvátételi kötelezettségek, stb.), csak enyhítették. 1949-re a forint kibocsátási értékének már 40%-át elvesztette. -
Period: to
Terv- és békekölcsön-jegyzések
A költségek fedezésére az állam bocsátotta ki. Az elsőt 1949 őszén bocsátotta ki, majd 1956-ig többször is sor került kötvényjegyzésre, összesen hat alkalommal, 6,7 milliárd forint értékben. A békekölcsönök visszafizetése 1977-ig húzódott el. Ugyan a névleges értéken visszafizetett összeg reálértékben töredéke volt a jegyzésre befizetett összegnek, viszont a békekölcsön hozzájárult a II. világháborút követő újjáépítéséhez, illetve a forint stabilizálásához is. -
Forint stabilizálódása
Eleinte vesztetett a forint az értékéből (60%-ot is meghaladta a veszteség) majd idővel stabilizálódott, olyannyira, hogy az 1970-es évek elejéig a belföldi stabilitása nem volt megkérdőjelezhető. Külföldön viszont nem, vagy leértékelt árfolyamon fogadták csak el fizetőeszközként, a konvertibilitás nem volt biztosítható. -
Az első olajválság
Az 1970-es évektől kezdve az olajválság hatására, megkezdődött a forint gyengülése, az infláció 3-5%-ra nőtt. A lakosság életszínvonalának fenntartását, illetve növelését hitelekből fedezték, így megkezdődött az ország eladósodása. -
A második olajválság
A második olajválság tovább súlyosbította az ország eladósodását és az inflációt, mely már megközelítette a 10%-ot. A nyugati hitelek kis hányadát fordították fogyasztási kiadásokra, nagyobbik része a korábbi hitelek törlesztésére, az elszenvedett árfolyamveszteségek kompenzálására lett fordítva, illetve nem kis mértékben olyan országoknak folyósította tovább a hiteleket Magyarország, amelyek esetében a visszafizetésnek igen csekély volt az esélye. -
Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) és a Világbankhoz való csatlakozás
Mivel az 1980-as években egyre jobban beszűkültek Magyarország hitelfelvételi lehetőségei, csak nagyon magas felárral tudott hitelhez jutni az ország. A helyzet javítása érdekében csatlakoztunk az IMF-hez és a Világbankhoz. Ezzel Magyarország hitelképesebb lett a világpiacon. -
Magyarország államadóssága 1989-ben
"Magyarország GDP arányos nettó államadóssága 1989-re 66,5%-ra (14,9 milliárd dollár) emelkedett, a bruttó államadósság 20,4 milliárd dollárra (2018-ban az összeg 101,7 milliárd dollár, ez a GDP-nek 70,8%-a)." -
Növekvő infláció az 1990-es évek elején
Az infláció az 1990-es évek első felében újra megugrott, volt, amikor megközelítette a 40%-ot is. Az infláció megnövekedésének okai lehetett: a növekvő munkanélküliség, a csökkenő GDP, szocialista piacok (Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Lengyelország) elvesztése, vagy az adósságállomány rossz struktúrája (fejlett országoknak tartoztunk, a mi adósaink viszont a fizetésképtelen országok közül kerültek ki.) -
A rendszerváltás - és az Antall-kormány
Az államadósság hatalmas volt. Meg kellett teremteni a demokratikus politikai viszonyokat és át kellett állni a piacgazdaságra. Azonban, mindez újabb hitelfelvételeket jelentett. A privatizáció eredményeként sok nyugati és távol keleti multinacionális vállalat szerzett magyarországi érdekeltségeket. -
1995. évi XCV. törvény
A forint kezdetben nem volt konvertibilis fizetőeszköz. A rendszerváltást követően, a KGST felbomlásával, és Magyarország kereskedelmi és hitelkapcsolatainak alapvetően átalakulásával fontossá vált a forint konvertibilitásának megteremtése is.
Ennek elérése érdekében adták ki a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvényt. Ez a kereskedelmi kapcsolatokban már megteremtette a szabad devizagazdálkodás lehetőségét. -
Az infláció csökkentése az 1990-es évek második felében
A rendszerváltás alatt 6 pénzügyminiszter dolgozott a gazdaság helyreállításán. Név szerint: Rabár Ferenc, Kupa Mihály, Szabó Iván, Békesi László, Bokros Lajos.Tevékenységük összesített eredményeként 1996-ra 15, 1998-ra 10% alá csökkent az infláció mértéke, ezzel sikerült megállítani az infláció növekedését,és nem kellett Magyarországnak egy harmadik hiperinflációt is elszenvednie a XX. században. -
Forint hivatalosan is konvertibilis lett
- június 16-ától megszűnt minden még fennálló devizakorlát belföldiek és külföldiek számára egyaránt, így a forint konvertibilis lett.
-
Covid-19 hatásai
A konkrét gazdasági ok hiánya és az erőteljes gazdaságpolitikai beavatkozások következtében a karantént követően minden gazdasági szereplő egy nagyon gyors helyreállásban bízott. Az inflációs alapmutatók azonban még a karantén időszak alatt sem igazán tudtak lelassulni. 2019-ben 3,4%-os inflációt mértek, 2020-ban 3,3%-ost, ami kismértékű csökkenést jelent. -
Felhasznált források I.
Dr. Juhász István: Kis magyar pénztörténet
https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-3-resz/
https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-rakoczitol-kossuthig-4-resz/
https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-ezusttol-az-aranyig-5-resz/
https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-koronatol-pengoig-6-resz/
https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-es-megszuletik-a-forint-7-resz/
https://ado.hu/ado/kis-magyar-penztortenet-a-forint-mindenek-felett-8-resz/ -
Felhasznált források II.
Magyarország Konvergencia Programja 2021-2025:
https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/2021-hungary-convergence-programme_hu.pdf Fazekas Gábor: Infláció a koronavírus idején
https://www.otpbank.hu/portal/hu/GM_Hirek/Inflacio_es_koronavirus