Egy kereszteslovag útja

Az első hadjárat

1096

Jézus 1095-ödik évében II. Orbán pápa szavára elkezdődtek az előkészületek hogy a szentföldet meghódítsák. Egy évvel később a keresztes lovagok serege megindult. A sereg összetétele vegyes volt hisz a pápa szava szent, így nem csoda, hogy akadtak lovagok a Német-római birodalomból, Franciaországból, és Dél-Itáliából is. Ez a hadjárat váratlanul érte Jeruzsálemet és a környezőkirályságokat így a hadjáratot siker koronázta és létrejött a Jeruzsálemi Királyság.

A norvég hadjárat

1107

A vad vikingek leszármazottjai I.Szigurd kezei alatt őseikhez méltó kegyetlen harccal nyertek meg minden ütközetet és kaparintották meg Szidón városát

A második hadjárat

1147

III. Jenő pápa midőn tudtára jutott, hogy az Edesszai Grófságot leigázták a muszlim seregek, válaszként új hadjáratot hirdetett. A seregeket 2 király: VII.Lajos és III.Konrád királyok vezették. A királyok seregeinek azonban csak egy töredéke érte el Jeruzsálem kapuit mivel török harcosok rontottak rájuk Bizánci áthaladásuk során. A Törököket habár leverték, a sereg létszáma eltörpült a Damaszkuszi hadétól ami még eddig nem látott győzelmet aratott a keresztesekkel szemben.

A harmadik hadjárat

1189

Az utóbbi hadjárat kudarca Jeruzsálem elestét okozta ami megengedhetetlen volt tekintettel léve vallásos fontosságára, így a Nyugati birodalmak egyesített erőkkel megindultak a szent föld irányába. Szaladin ekkor hatalmas sereggel uralta Szíriát. A hadjárat részsikert aratott hisz sikerült visszafoglalni Akkót és Jaffát ám Jeruzsálemet nem kaphatták meg. Ha Jeruzsálem nem is lett keresztény állam, Richard és Szaladin kiegyeztek fegyvertelen zarándoklatban és kereskedelemben a szentföldön.

I.Richard fogsága

1193

A szentföldön Richard túlmenő büszkeségtől vezérelve vérig sértette V.Lipót Osztrák herceget aki bosszút esküdött ellene. Richard állruhában menekült ám elkapták. Lipót király börtönbe vetette majd kisvártatva átadta Richárdot VI.Henrik Német-római császárnak aki egy mesebeli összegért volt hajlandó visszaváltani a királyt. Richad öccsének Jánosnak sikerült kicsikarni 60000 font aranyat népétől, így Richárd szabadlábra került. Richárdot azonban kisvártatva megsebesítették, amibe bele is halt.

Eretnek irtás

1200

Európában is megjelentek a kisebb-nagyobb keresztesháborúk a pogány és egyéb vallású eretnekek térítésére és vagy kiirtására.

A negyedik hadjárat

1202

III.Ince pápa úgy gondolta Egyiptom lehet a kulcs Jeruzsálem elfoglalására ám a keresztes lovagok Konstantinápolyt vették célba. A pápa nem nagyon törődött vele a nagy szkimzát követően. Konstantinápolyt ugyan leigázták, de az újonnan kialakult birodalmat támadások érték és hamar összeomlott.

Gyermekhadjárat

1212

Német és Francia birodalmakból érkező fiatalok úgy vélték képesek lesznek a szentföld bevételére hisz nincs az a szív mely meg ne lágyulna egy könyörgő gyerek láttán. A "hadjárat" természetesen kudarcba fulladt a hatalmas emberveszteség révén. A gyerekek még Itáliát sem voltak képesek elhagyni. Rengeteg volt a beteg, aki pedig egészéges volt, az emberkereskedők martalékává vált.

Az ötödik hadjárat

1217

Az ötödik hadjáratban Osztrák és Magyar erők vettek részt. Ám ez a hadjárat sem járt sikerrel. A magyar sereg egy 500 fős lovas sereget küldött Masyaf erődjébe. Az erőd világhírű orrgyilkosok, az "Aszaszinok" fennhatósága alatt állt. A sereg több mint felét szíven szúrva találták meg a letáborozás utáni reggel. Az 500 főből végül csak 3 élte túl az "ostromot".

Betartatlan eskü

1223

A negyedik és ötödik kereszteshadjáratok jobbára nem hoztak gyümölcsöt. Az utóbbiakért II.Frigyes Német-római császárt okolta a nép ki szent esküt tett Jeruzsálem bevételére. A császár újonnan esküt tett a szent föld megszerzésére. A császárnak fülébe jutott, hogy a jeruzsálemi trón megüresedett, így habozás nélkül feleségül vette a Jeruzsálemi királyság régense leányát, Jolántát. Frigyes uralma ugyan nem tartott soká mivel Jolánta elhunyt gyermek ágyi lázban így Frigyes elvesztette a koronát.

A hetedik hadjárat

1248

A IX.Lajos Francia király vezette hetedik hadjárat során, egy évi késleltetés után, a lovagoknak sikerült beharcolnia magát Damiettába amit be is vettek. Az uralmuk ugyan nem volt hosszúéletű mivel skorbut és vérhas tizedelte a harcosokat. A lecsökkent létszám, harci szellem és egyéb ellenséges seregek nyomására Lajos fogsága után kénytelen volt vissza adni területeit.

Az utolsó hadjárat

1269

IX.Lajos még egy utolsó sereget indított Egyiptomba ám a vérhas ismét kíméletlenül lesújtott mind a seregre mind Lajosra is egyaránt. Halála után Lajos fia Fülöp nagybátyját bízta meg a béketárgyalással ami során a Franciák elvesztették Karthágót. Igy az utolsó hadjárat is kudarcba fulladt.