-
Sztálin halála -Nagy Imre miniszterelnöksége
utód: Hruscsov - enyhülési politikája Magyarországon is hatott: szovjet nyomásra Rákosi helyett Nagy Imre lett a miniszterelnök – Rákosi pártfőtitkár maradt
Nagy Imre a kommunista diktatúra demokratizálásával és a tervgazdaság ésszerűsítésével próbálkozott:
növelte az országgyűlés szerepét
felülvizsgálta a koncepciós pereket, több elítéltet rehabilitáltak, pl. Kádár Jánost
visszafogta a nehézipari és közlekedési beruházásokat (pl. metróépítés) -
Nagy Imre leváltása
Az új miniszterelnök Hegedűs András -
Forradalom Előzményei - Hruscsov
Élesen szembefordul a sztálinizmussal, ami meggyengíti Rákosi pozícióját
Az MDP főtitkára Gerő Ernő lett, Rákosi ezzel megbukott. -
Kritikai hangok felerősődése
Több értelmiségi csoport Nagy Imre újbóli miniszterelnökségét támogatta – pl. a Petőfi-kör, Irodalmi Újság
Szegeden megalakult az első független ifjúsági szervezet, majd hamarosan a többi egyetemi szervezettel létrehozták a MEFESZ-t (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége)
Október 6-án újratemették és rehabilitálták Rajk Lászlót – különös módon a diktatúra egyik kiépítője vált mártírrá, temetése a rendszer elleni tiltakozásnak számított -
Lengyelország
Rendszerellenes megmozdulásokra került sor, és fennállt a szovjet beavatkozás veszélye:
Ezért a magyar egyetemisták október 23-ra Lengyelország melletti szimpátiatüntetést szerveztek -
Demokrácia helyreállítása
Az egyetemista felvonulást előbb betiltották, majd engedélyezték – a követelések ugyanis diktatúra-, de nem szocializmusellenesek voltak.
Követelték a demokrácia helyreállítását: többpárti, szabad választásokat, szólásszabadságot, a politikai perek felülvizsgálatát és Nagy Imre kinevezését miniszterelnöknek
A nemzeti függetlenséget is helyre akarták állítani a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti jelképek (címer) visszaállításával -
Tüntések
A Petőfi- majd a Bem-szobornál olvasták fel követeléseiket, itt született meg a forradalom jelképe, a lyukas zászló is (kivágták a kommunista címert)
Délután munkások is csatlakoztak a tömeghez
A Parlament elé vonulva, Nagy Imrét követelték, de az ő beszéde csalódást keltett: nyugalomra szólított fel -
Sortűz - Debrecen
25 sebesült, Magyar Rádió épületénél (2 halott és 43 sebesült) -
Nagy Imre miniszterelnöksége
Habár ez már nem volt elég a kedélyek megnyugtatására -
Sortűz - Honvédelmi Minésztérium
8 halott, 25 sebesült -
Sortűz - Parlament előtt a Kossuth téren
Anyakönyvi bejegyzések alapján 54 halott, egyes történészek 74 halottról beszélnek, de a halottak és a sebesültek száma máig vitatott
A város néhány pontján felkelőközpontok alakultak ki – Széna tér, Corvin-köz, Baross tér, Mester utca, Tűzoltó utca
Országos sztrájk kezdődött
A vidéki településeken, a nagyobb munkahelyeken forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakultak -
Sortűz - Győr
3 halott, néhány sebesült -
Sortűz - Mosonmagyaróvár
A köztudatban 105 halott, az anyakönyvek alapján 55 bizonyított -
Sortűz - Miskolc
9 halott, 54 sebesült -
Sortűz - Berencze
4 halott -
Sortűz - Mórahalom
2 halott -
Forradalom Győzelme - Nagy Imre
Nagy Imre rádióbeszéde jelezte.
Tűzszünetet ajánlott a felkelőknek – ezzel véget ért a harc a fővárosban
Feloszlatta a gyűlölt ÁVH-t
Bejelentette a demokrácia helyreállítását – szerveződni kezdhettek a megszüntetett pártok
Visszaállította az ún. Kossuth-címert
Felszólította szovjet csapatokat a kivonulásra -
A forradalom leverése
Rádiónyilatkozata után Nagy Imre megkezdte a forradalom eredményeinek megszilárdítását.
A SZU azonban egyre ellenszenvvel figyelte az eseményeket.
November 4-én megindult a szovjet támadás, ami pár nap alatt felszámolta a fegyveres ellenállást – ezzel párhuzamosan Moszkvában megírt forgatókönyv szerint Szolnokon megalakult Kádár János Vezetésével a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány -
Az ellenállás - Kádár-kormány Budapestre érkezik
-
Sztrájkok
Kádár szerette volna elhitetni, hogy kormánya a forradalom folytatója, de az ellenállás nem szűnt meg:
Nagy Imre nem mondott le
Illegális lapok hirdették a forradalom követeléseit
Sztrájkokat szerveztek
nov. 14. – Rácz Sándor vezetésével megalakult a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács – kitartottak a forradalom követelései mellett: szovjet csapatok kivonása, szabadságjogok elismerése, Nagy Imre miniszterelnöksége -
Munkástanácsok feloszlása
-
A megtorlás
dec. 9. – a statárium kihirdetése – a megtorlás kezdete:
letartóztatások
bebörtönzések
internálások
perek: titkosak, megtorlás és elrettentés a cél
Münnich Ferenc irányításával megalakult a Munkásőrség, a párt fegyveres karhatalmi szervezete, amelynek tagjai főszerepet játszottak a megtorlásban -
Áldozatok
Nagy Imre és társai – a forradalom vezetői
Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós halálra ítélése
Losonczy Géza – a börtönben halt meg
Dr. Szilágyi Józsefet még áprilisban felakasztották -
Kivégzések - börtön
kivégzések (kb. 300-400 /ENSZ jelentés/ ember) – az utolsó 1961-ben volt
börtön (kb. 16 000 ember) – munkások, diákok – több esetben 16-17 éves fiatalokat ítéltek el, s amikor 18. életévüket betöltötték, kivégezték őket
harcok során kb. 2 500 ember halt meg, kb. 20 000 fő sebesült meg - a sebesültek fele 19 és 30 év közötti fiatal volt, egynegyede pedig még 18 életévét sem töltötte be
emigrálások (kb. 200 000 ember) – Ausztria, onnan tovább – a fiatal értelmiség zöme -
Megtorlás vége
Általános amnesztia.
Kádár először „sajnálatos októberi eseménynek”, majd ellenforradalomnak nevezte a forradalmat - folytatódott a történelem meghamisítása, a hazugságok sulykolása