-
-
-
-
-
Az okmány beszüntette a nyílt háborút a habsburogok és az oszmánok között, lezárult a hódítások legeredményesebb, leglátványosabb szakasza, 1568 után ugyanis a szultán 25 évig nem küldött hadsereget a Magyar Királyság területére
-
Habsburg Birodalom, királyi Magyraország ↔︎ Oszmán-Török Birodalom
-
Az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket Bocskai István ellen küldtek, átálltak és vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött az idegen uralom elleni Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is.
-
Vallási és politikai indíttatású háború volt. A cseh felkelés után az északi protestáns és déli katolikus német területek közt folyt; a Habsburgokkal szemben először a protestáns uralkodók léptek fel az északiakat támogatva, de végül a katolikus Franciaország is ezen az oldalon lépett hadba, bizonyítva, hogy ez inkább nagyhatalmi vetélkedés volt. A háborút a vesztfáliai béke zárta le.
-
III. Ferdinánd magyar király és I. Rákóczi György erdélyi fejedelem követei Linz városában kötötték. Rákóczi kiterjeszthette uralmát a hét felső-magyarországi vármegyére, ugyanakkor elődeinél jelentősebb sikert ért el abban a tekintetben, hogy a szerződés a protestáns vallásgyakorlás jogát a magyarországi jobbágyság számára is biztosította.
-
Az 1663–64. évi habsburg-török háborút zárta le, melyben a győztes fél indokolatlanul enyhe feltételeket szabott a Portának.
-
Írásos szövetséget a Wesselényi Ferenc-féle összeesküvés három legjelentősebb alakja, a nádor, valamint Zrínyi Péter horvát bán és Nádasdy Ferenc országbíró. A három arisztokrata I. Lipót abszolutisztikus rendszerének letörését, az ország területének felszabadítását és a rendi állam maradéktalan helyreállítását tűzte ki célul, nagyszabású terveik megvalósítására azonban soha nem kerülhetett sor.
-
-
-
A 25 évre szóló 20 pontból álló béke alapján a Temesköz kivételével egész Magyarország és Erdély felszabadult a török uralom alól. Temesközben a török kézen maradt erődöket (Temesvár kivételével) le kellett rombolni s nem is lehetett újjáépíteni. A határ kijelölésére biztosokat küldtek ki. A határfolyókon mindkét császár alattvalói szabadon hajózhattak, szabadon kereskedhettek egymás birodalmában. A szerződés emellett rendelkezett Thököly Imre száműzetéséről is.
-
-
Az 1703-ban kitört szabadságharc kezdetén a kuruc sereg sorra aratta győzelmeit, Rákóczit a gyulafehérvári országgyűlés 1704-ben Erdély, a szécsényi 1705-ben Magyarország fejedelmévé választotta, majd 1707. június 13-án az ónodi országgyűlés kimondta a Habsburgok trónfosztását. A kurucok óriási területeket foglaltak el, de államhatalmat kiépíteni nem tudtak.
-
A béke visszaígérte a várakon kívül Rákóczi és hívei, özvegyeik és családtagjaik összes birtokát Magyarországon és Erdélyben. Elismerte a hadi érdemekért felszabadított katonák státusát, megengedte a szabad vallásgyakorlatot. A király általános közkegyelmet hirdetett, ígéretet tett Magyarország és Erdély szabadságainak megtartására s az egyéb kiváltságokat is érvényben hagyta. A béke kimondta: Rákóczi távolléte nem akadálya az érvénybe lépésnek.
