You are not authorized to access this page.

Kereszteshadjáratok

  • 1096

    I. hadjárat első fele

    II. Orbán pápa kihirdette az első kereszteshadjáratot 1095-ben. Első fő része.
    Az egyik vezetője Remete Péter szerzetes ,és Nincstelen Walter többségben szegényekből és földönfutókból sereget állított össze, és még pár lovag kísérte őket. A harcértéke ennek gyakorlatilag nem volt. Elindultak a Rajna mentén Magyarországon át és a bizánci területeken keresztül Konstantinápolyba. Boszporuszon lecsaptak falvakra és egyre messzebb merészkedtek. Nikaia mellet érte őket a megsemmisítő csapás.
  • 1099

    I. hadjárat második fele

    Európa jeles lovagjai vezették, de a főparancsnok hivatalosan maga a pápa volt. 100.000 fő-ből állt a sereg, de a kutatások szerint a kisegítő hadsereggel együtt lehettek max. 50.000- en. 1097 májusában elindultak, Ostromzár alá vették Nikaiát, ezután két oszlopra vált a hadsereg. az egyiket Bohemund és Tankréd, a másikat Gottfried és Balduin vezette. 1099 januárjáig 15.000 főre csökkent a létszám. Az első kereszteshadjáratok után megkellet szilárdítani az új államok létrejöttét.
  • 1147

    II. hadjárat

    III. Konrád német király 1147 májusában kelt útra, vele tartott unokaöccse, később Barbarossa Frigyes is. Magyarországon még gondtalanul átjutottak. Konrád nem várta meg Lajos seregét, ezért bevonult Nikaiába. Konrád csak rontott a helyzetén, és meg is betegedett úgyhogy vissza kellet mennie Konstantinápolyba. 1148-ban Szíria felé arattak egy kisebb győzelmet. Azzal szembesültek hogy nincsen elég szállítóhajó. A sereg tizedére csökkent.
  • 1189

    III. hadjárat

    Elsőként a németek érkeztek a térségbe. 1190 májusában Ikonion mellett legyőzték a rájuk támadó török erőket, de júniusban Barbarossa belefulladt a Kalükadnosz folyóba. Serege visszafordult, és a Szentföld felé vonult. Richárd és Fülöp együtt indultak útnak 1190-ben. Richárd egy vihar miatt kikötött Cipruson, amit egy vitát követően el is foglalt. Szaladin tudta, hogy nem maradhat tétlen: 1191 szeptemberében Arszúf mellett támadt Richárd seregére. A keresztények nagy győzelmet arattak.
  • 1202

    IV. hadjárat

    III. Ince pápa megválasztásától (1198) támogatta egy új hadjárat megszervezését. úgy döntöttek hogy elfoglalják a korábban már Magyarország által elfoglalt Zárát,1202 novemberében bevették.1203 tavaszán kihajóztak Konstantinápoly felé. Az ostrom viszonylag rövid volt, a város védelmét ugyanis nem erősítették meg. A keresztesek pénz nélkül nem tudtak Egyiptomba menni, de hazatérni sem.
    A IV. keresztes hadjárat során már nem a vallási érzület, hanem a birtok- és vagyonszerzés került középpontba.
  • 1217

    V. hadjárat

    III. Ince újra keresztes hadjáratra szólította fel a keresztényeket. Megindítását 1217-nyarára rendelte el, de addigra ő már meghalt, utóda támogatta ezt.
    VI. Lipót osztrák herceg és II. András magyar király viszont komolyabb haderőt állítottak fel.1218 nyarán a Nílus torkolatánál, Damietta mellett szállt partra a haderő.
    A pestit járvány miatt nagyon sokan kidöltek, Pelagius bíboros után pótolta őket. A várost végül 1219 novemberében elfoglalták.
    1221-ben Bajor Lajos herceg által indultak el.
  • 1228

    VI. hadjárat

    II. Frigyes betegsége miatt nem tudta elindítani a keresztes hadjáratot, mégis kihajózott Brindisiből 1228-nyarán. Viszonylag kevés embere volt, és csak a Német Lovagrend támogatta. A szultán átadta neki Jeruzsálem városát, Frigyes saját maga rakta a koronát a fejére. Hatalmas siker volt ez, minden erőszak és veszteség nélkül, és mégis amikor Frigyesnek kellet volna harcolni a hazáért, gondolkodás nélkül hazatért.
  • 1248

    VII. hadjárat

    IX. (Szent) Lajos francia királyt, hogy felvegye a keresztet. 1248 nyarán szállt hajóra.A Cipruson gyülekező, főként francia erőkből álló had Egyiptomban látta a muzulmán világ gyenge pontját, ezért ellenük kezdték meg a hadjáratot. A Lajos vezette sereg 1249 júniusának elején érkezett Damietta alá.Egyiptomiak egyből rájuk támadtak.Lajos nem akart belenyugodni kudarcába,Akkonba ment, ahol megpróbálta megerősíteni a frank államok helyzetét.1254-ben a francia belviszályok hírére tért végül haza.
  • 1270

    VIII. hadjárat

    IX. Lajos folyamatosan foglalkozott a keresztes hadjárat gondolatával.1270-ben indult útnak, ám most Tunisz ellen, mert azt hitte, hogy az emír könnyen rávehető arra, hogy térjen át a keresztény hitre. Júliusi partot érését követően két hét múlva Karthágóba vonult. Tunisz megtámadására már nem került sor: a keresztények táborában járvány tört ki, mely elvitte Lajost is. A sereg feloszlott.