-
Született: Nagyszalonta
-
-
Arany Julianna, a források gyakran Arany Juliska néven említik (Nagyszalonta, 1841. augusztus 9. – Nagyszalonta, 1865. december 28.) Arany János és Ercsey Julianna leánya, Arany László nővére. -
Arany László (Nagyszalonta, 1844. március 24. – Budapest, 1898. augusztus 1.) magyar költő és népmesegyűjtő, Arany János fia. Legjelentősebb műve A délibábok hőse. -
Az elveszett alkotmány[1] a pályakezdő Arany János első nagyobb elbeszélő költeménye, szatirikus eposza. 1845-ben készült és megnyerte a Kisfaludy Társaság éppen akkor kiírt pályázatát. -
-
Már pályája kezdetén is foglalkozott a közélettel, és politikai tárgyú cikkeket írt. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban nemzetőrként vett részt, majd a Szemere Bertalan által vezetett belügyminisztériumban volt fogalmazó.
-
A forradalom bukását követően egy ideig bujdosott, ám végül elkerülte a megtorlást, és Nagykőrösre költözött, ahol 1851 és 1860 között tanári állást tudott vállalni.
-
A Szépirodalmi Figyelő Arany János szerkesztésében 1860 és 1862 között megjelent magyarországi hetilap volt. Nevét ma a 21. században indult irodalmi szemléző folyóiratunk viseli.
-
A Koszorú Arany János szerkesztésében 1863. január 4. és 1865. június 25. között megjelent magyarországi hetilap volt. Arany János korábbi Szépirodalmi Figyelő című esztétikai, kritikai és szépirodalmi hetilapja folytatásának tekinthető.
-
A Szent István-rend, 1938-tól: Magyar Királyi Szent István-rend (németül (Königlich Ungarischer) Sankt Stephans Orden, latinul Ordo Equitum Sancti Stephani Regis (Hungariae) Apostolici, a Magyar Királysághoz kötődő lovagrend, amelyet 1764-ben Mária Terézia magyar királynő alapított. A Katonai Mária Terézia-rend mellett ez lett a Habsburg Birodalom legjelentősebb kitüntetése.
-
Meghalt ( tüdőgyulladás ): Budapest
