-
A harmadakkora magyar sereg Mohácsnál szembeszállt az I. Szulejmán által vezetett török sereggel és teljes vereséget szenvedett. -
Szulejmán serege elérte Buda várát és míg eredetileg segítségnyújtás miatt érkezett a csapat, végül Török Bálintot elhurcolták -
Dobó István hadseregének sikerült visszavernie a török támadást, így megvédve az Egri várat és minimálisan visszaszorítva az ellenséges sereget. -
A Habsburgok és az Oszmán Birodalom egymás ellen küzdöttek Magyarországon, amelynek a 16. században "megkímélt" Erdély most áldozatul esett.
-
A rendi ellenállás első erőteljes megnyilvánulása. A felkelés vezetője Bocskai István, egy nagybirtokos volt, aki a hajdúk segítségével küzdött a vallásszabadságért.
-
I. Rákóczi György ezzel a békével érte el a Magyar Királyságban élő jobbágyok számára a vallásszabadságot. -
A Szentgotthárdi magyar nyereség után I. Lipót Vasvárnál békét kötött a törökökkel. -
I. Lipót, az akkori uralkodó, mivel a török hadsereg készülődött egy újabb Bécs ellen irányuló hadjáratra, feladta az abszolút hatalmát és visszatért a rendi kompromisszum uralkodási formája. Ennek ellenére kettészakadt a magyar vezetői réteg a kuruc és a labanc csapatokra. -
A háborúban döntő fordulat követkwzett be amikor Miska Emánuel és Lotharingai Károly közös erővel foglalták vissza Buda várát Abdurrahmantól, a budai pasától. -
Nem csak a budai monarchia, hanem az oszmány birodalomnak is egyre fogytak az erőforrásai, mindkét fél egyre gyengébg lett, így Karlócánál békét kötöttek. Magyarország szabad lett, Temesközt és Erdélyt kivéve, amelyek Habsburg uralom alá kerültek. -
A Tiszahatáron meginduló mozgalom vezetésére Rákóczi Ferencet kérték fel. Ami eleinte csak jobbágymozgalomnak tűnt, az hamar vált szabadságharccá. Rákóczinak sikerült egyesítenie a jobbágyság és a nemesség érdekeit, a szabadságharc sikeresen indult. Végül 1711-ben a kurucok "letették a zászlót" a majtényi síkságon, amely a szatmári békével együtt a csata befejeztét mutatta.
-
Mivel a szabadságharc rengeteg pénzt felemésztett, új módokhoz kellett folyamodni. Így a fejedelem az 1707-es ónódi országgyűlésen bevezette az általános adóztatás törvényét, így megadóztatva a nemeseket is. Ezen az országgyűlésen mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását is. -
Egy vegyes népességű régió, amely pár évtizeden keresztül teljesen a bécsi kormányzat irányítása alatt volt. Nem csak némete, hanem románok és szerbek is bevándoroltak a városba, ám ez a néhány évtized alatt magyarok egyáltalán nem költözhettek be. -
A magyar orszéggyűlés elfogadta a nőági örökösödést, vagy pragmatica sanctica-t, mivel III. Károlynak nem volt fiú utódja, viszont be akarta bitzosítani lánya, Mária Terézia helyét a trónon. Emellett a törvény mellett, kimondták Mo. rendi különállását a Habsburg Birodalomtól, ám azon belül. -
Az egyik legismertebb Habsburg uralkodó, aki uralkodási ideje alatt kifejezetten sokat fejlődött az ország rendeleteinek köszönhetően. A kezdeti, az örökösödési háború okozta nehézségek ellenére erős kezekkel irányította, fejlesztette és kormányozta a birodalmat.
-
Ennek az intézkedésnek a célja a birodalom gazdaságának megvédése és egységesítése volt. Ezáltal a birodalom határai köré külső védővámot húztak, így megállítva a külföldi ipari termékek bejutását az országba. -
Mária Terézia fontosnak tartotta az alapműveltséget a birodalmában, így ő volt az, aki rendeletével megteremtette az állami oktatáspolitika alapjait. A rendelettől kezdve nem az egyház, hanem az állam kezébe erült a közoktatás "irányítása" és 6-12 éves kor között mindenki iskolakötelezett lett.