-
Period: to
Európa a második világháború idején
-
A második világháború kitörése
Hitler végül 1939 nyarának végén döntő lépésre szánta el magát: javaslatnak álcázott ultimátumban követelte a lengyel kormánytól Gdansk (Danzig) azonnali átadását és a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi összeköttetés biztosítását (azaz német autópálya és vasútvonal engedélyezését lengyel területeken)! Az ultimátumot - nyugati segítségben bízva - elutasította a varsói kormány, így 1939. szeptember 1-jén hajnali 4 óra 45 perckor a német hadsereg Lengyelországra támadt. -
Szovjetunió bevonul Lengyelország keleti felébe
Közben a szovjet hadsereg a németekkel kötött 1939. augusztusi paktum értelmében 1939 szeptember 17-én bevonult Lengyelország keleti részébe. Sztálin a világ közvéleménye felé azzal indokolta a Vörös Hadsereg Kelet-Lengyelországba történő bevonulását, hogy országának kötelessége megvédenie a Lengyelországban élő ukrán és fehérorosz testvéreiket. -
Dánia és Norvégia megszállása
Filmhíradó részleg1940 tavaszán Hitler új célpontokat szemelt ki magának: Dániát és Norvégiát. Dániára azért volt szüksége Hitlernek, mert hasznos volt területileg a norvég hadműveletekhez. Norvégiára pedig azért, hogy biztosítsa a svéd vasérc utánpótlási vonalát. Április 9-én ultimátumot nyújtottak át Dániának, és ezzel egyidejűleg csapataik gyakorlatilag egyetlen nap alatt elfoglalták az országot. Ugyanezen a napon jelentős német erők szálltak partra a norvég partvidék több pontján Oslótól Narvikig. -
Franciaország elfoglalása
Alig ért véget a dániai és a norvégiai hadjárat, máris újra támadást indított a német haderő Luxemburgon, Hollandián és Belgiumon keresztül Franciaország ellen, így kerülve ki a Maginot-vonalat. Ezzel befejeződött a „furcsa háború”, és elkezdődtek a Franciaország, majd a Nagy-Britannia elleni támadások. -
Angliai csata
Anglia bombázása - kisfilm
Szeptember 7-én azonban Göring utasítására a támadások súlypontját áthelyezték az angol nagyvárosok – elsősorban London – elleni támadásokra, lemondva ezzel a RAF megsemmisítéséről, és a lakosság ellenállóerejének megtörésétől várták a győzelmet. Londont 1940 november 3-ig gyakorlatilag minden éjszaka bombázták, ezt követően pedig súlyos támadás ért több angol nagyvárost is. A támadások intenzitása november végétől csökkent. -
Szovjetunió megtámadása
A Szovjetunió elleni támadás tervét - azaz a Barbarossa tervet - már 1941. február 4-én jóváhagyták. A támadást többek közt a balkáni események miatt június 22-re halasztották. A Barbarossa hadművelet során - 1941 júniusa és decembere közt - összesen 3,5 millió német katona támadt a Szovjetunióra egy 2900 km hosszú arcvonalon, 3600 harckocsival és 4389 repülővel. A 7 milliós teljes német hadseregnek éppen fele vett részt az akcióban, mely így a háború legnagyobb szabású hadművelete lett! -
Pearl Harbor
Japán 1941 december 7-én váratlanul és hadüzenet nélkül megtámadta az USA birtokában lévő csendes-óceáni Pearl Harbor városát. A támadás célja a város kikötőjében horgonyzó amerikai flotta megsemmisítése volt, mely részben sikerült is. Az amerikaiaknak szinte csak az anyahajóik maradtak meg, ám nem haboztak azonnal hadat üzenni Japánnak. A háború ezzel valóban világméretűvé szélesedett. -
A második el-alameini csata
A második el-alameini csata a II. világháború észak-afrikai hadszínterének döntő ütközete volt. 1942. október 23. és november 4. között zajlott, főként a Brit Nemzetközösség erői és a tengelyhatalmak német-olasz csapatai között. Jelentős erősítések beérkezése után Montgomery tábornok vezetésével a szövetségesek több fázisban megtámadták és áttörték a német-olasz csapatok arcvonalát, és jelentős veszteségeket okozva megfutamították őket. -
A német hadsereg kapitulál Sztálingrádnál
A szovjet hadvezetés csapatösszevonásokat hajtott végre, majd 1942. novemberben ellentámadásba ment át, és az orosz csapatok mintegy 22 német hadosztályt kerítettek be. A németek végül 1943. februárban Friedrich Paulus parancsára Sztálingrádnál megadták magukat, és ezzel az egész világ számára nyilvánvalóvá vált: a Wermacht igenis legyőzhető. A majd 200 napos csata fordulópontot jelentett a háború menetében: innentől ugyanis a szovjetek folyamatosan tudtak előretörni, a német hadsereg állandó vi -
Szövetséges partraszállás Szicíliában
- július 9-10-én a szövetségesek partra szálltak Szicíliában, ezzel több mint két év múltán ismét megjelentek szárazföldi erőikkel is az európai kontinensen. Megkezdték Olaszország elfoglalását. A szövetségesek szicíliai sikereinek hatására július 25-én Romában a Fasiszta Nagytanácsban leszavazták Mussolinit, akit le is tartóztattak. III. Viktor Emmanuel kormánya Badoglio tábornokot bízta meg az új kormány megalakításával, aki fegyverszüneti tárgyalásokat kezdeményezett.
-
Normandiai partraszállás (Részlet Ryan-közlegény megmentéséből)
https://www.youtube.com/watch?v=sLN8rJHmCBY Az 1943-as teheráni konferencián Sztálin, Roosevelt és Churchill megállapodtak a "Második Front" létrehozásában, melynek megfelelően 1944. június 6-án kora hajnalban szövetséges csapatok szálltak partra Normandiában, az Észak-franciaországi partokon. A partra szálló erők parancsnoki posztjára Bernard Law Montgomery brit tábornokot választották, maga a hadművelet az Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapta, a kijelölt napot pedig a "D" day névvel látták el. -
A második világháború vége (Európában
-
Hirosima, atombomba támadás
-
Nagaszaki, atombomba támadás
-
A második világháború vége (Japán fegyverletétel)
